Miért van ennyi válás? ( kicsit hosszú lett)

Nekem megvan a véleményem erről a válásos dologról, megpróbálom leírni.

Én az egész házasságot nem értem teljesen, én feleslegesnek látom. Régen még gondolom volt összetartó ereje mert ha pl elvált valaki akkor azt szerintem nagy szégyennek tartották.

Manapság meg nem érdekli nagyon az embereket valószínű ezért.

Meg azért is mert hamar beleugranak az egészbe és rájön, hogy ő még ki akarja élni magát.

Én azon a véleményen vagyok, hogy akik szeretik egymást azoknak semmi szükségük összeházasodni, pénzkidobás.

Van valamilyen előnye a házasságnak? Szerintem a későbbiekben semmi előnnyel nem jár, inkább hátránnyal hogyha nem jól alakul valami.

Régen nagymamád lehet, hogy nem tudta volna eltartani magát egyedül ezért ment bele és tűr inkább.

Én ha nő lennék biztos, hogy nem tűrném el.

De egyébként én is megbeszélés párti vagyok alkalmazkodó, de azért vannak határok.

Volt szobatársam kollégiumban elég kibírhatatlan volt, 4en voltunk egy szobába, kicsit volt egy falusi beütése, meg elég nagy úrnak képzeli magát, egy oldal szalonnát akart behozni és felakasztani a két polc közé.

Meg állandóan orosz,ukrán himnuszt, meg indulókat hallgatott. Nagy nehezen rábeszéltük, hogy hallgassa fül ha

hallgatóval, meg voltak elég érdekes szokásai. Állandóan maszturbált :D mentünk ki a boltba 3an ő maradt, és miután kimentünk egyből csukódott az ajtó zár. Ha elmentem pl a tanuló szobába mindig megkérdezte, hogy mikor jövünk kb vissza.

Még mesélhetnék, ő az én számomra a kibírhatatlan személyiség.

Am tényleg az lenne a jó megoldás, hogy megpróbálni megoldani a problémát, ha tényleg akarja mindkét fél a változást akkor érdemes de ha az egyik leszarja a másikat akkor felesleges.

Szerintem azok a csip csup dolgok neked így lehet, hogy semmiségnek hangzik de szerintem biztos van a háttérben más is, csak ugye kell egy indok is.

Te se szívesen mondanád el ismerősnek, hogy férjem pl elgépezi az összes fizetés, vagy esetleg más olyan dolog amit nem szeretnél visszahallani szívesen.

Meg ha esetleg kis dolog is de ha azt a kicsit minden nap át kell élni azt szerintem gyorsan meg lehet unni.

Én házasság párti vagyok, de szerintem házasság nélkül is váltogatják az emberek a párjukat rendesen. Lehet sokan nem értenek egyet velem, de igazából neked írom a véleményem :) Szóval szerintem az emberek egyáltalán nem toleránsak, ebben a világban ha elromlik valami gyorsan "lecseréled",ha szeretsz valakit áldozol érte és nem csak abban ami neked kényelmes, hanem sokszor béketűrőnek kell lenned és stb. Azt vettem észre hogy sokan nem is igazán a párjukat szeretik hanem azt akik lehetnek az ő párjuk mellett. Szerintem sokkal önzőbbek az emberek mint régen és sokkal inkább a maguk javát, hasznát, előnyét, kényelmét és igazát hajták.

Senkit nem akarok ezzel megbántani ez csak az én véleményem.

Hú,hol is kezdjem :)

Sok sok évvel ezelőtt (nagyanyáink idejében és az előtt) a lányokat arra nevelték hogy majd anyák,feleségek legyenek. Beléjük nevelték az alázatot és azt,hogy alárendeljék magukat a férjuruknak.Nem mellékesen pedig anyagilag is fügésben voltak,így tűrtek és maradtak,bármilyen rossz is legyen.Ugye jött a háború,a nők munkába álltak,ez az állapot megmaradt,jogokat vívtak ki maguknak,ha úgy hozta,képesek voltak eltartani magukat. Kb. itt jön képbe a sok válás. Már nem volt kiszolgáltatva,és nem volt kénytelen eltűrni a megaláztatást,a rossz bánásmódot stb. Én úgy gondolom,hogy régebben sem voltak boldogabbak egymás mellett a párok,csak nem tudtak lépni. Ha pedig még jobban visszatekernénk az idő kerekét mondjuk 100-200 évvel és még tovább,akkor a mindennapos halandósággal találkozhatunk. Anyuka meghalt gyermekágyi lázban,apukára rázuhant egy szekér. Megözvegyültek,szépen meggyászolták és jött az új házastárs. Igen ritka az,ha valakik teljes harmóniában,boldogságban tudnak egymás mellett élni akár 60 évig. Sajnos a környezetemben csupa negatív példa van,bár válás az nem igen,de boldogtalan családtag annál több. Szerinted az jó úgy,hogy évekig szenvednek egymás mellett az emberek? Ha valakiben felmerül az,hogy azért válik el,mert sokat van valaki a barátaival,akkor ott nincs szerelem,nincs boldogság.

Visszaolvasva,elégé az egyik oldalt -a nőkére- emeltem ki,ezzel természetesen nem azt akartam mondani,hogy mindig a férfi a hibás.Remélem nem így veszitek majd le.

Lehet, hogy ezek csipcsup ügynek is indulnak, de akkor lesz belőle óriási probléma, amikor a másik fél egyszerűen nem akarja tudomásul venni, hogy ez zavarja a házastársát. Nem hajlandó beszélni róla, nem hajlandó változtatni, egyszerűen rákényszeríti a másikat, hogy törődjön bele a helyzetbe.

Én ilyen házasságban éltem, a férjem egyszerűen meg sem hallotta, hogy miben kéne változtatni (olyan dolgokban, ami a kapcsolatunk elején még nem volt!), és az együttműködésre a legkisebb mértékben sem volt hajlandó.

Ha olyan lett volna a helyzet, amiről nem tehet, amin nem lehet változtatni, megértettem volna. De ő nem VOLT HAJLANDÓ változtatni.