Férjek, apukák! Milyen volt nektek elhagyni a gyerekeiteket válás esetén, amikor már a nővel nem bírtatok együtt maradni?

Engem apukam elhagyott es nagyon rosz erzes,tarom vele a kapcsolatot minden nap beszelunk de akkor is.

Nálunk is az ex körbesírja a várost, hogy mennyire hiányoznak neki a gyerekei. Az ugyanis nem kerül semmibe, és még sajnálják is. A valóság az, hogy kábé minden negyedik láthatásra jön el, és akkor is csak döglik a kanapén és vagy a mobilján játszik vagy egyszerűen elalszik. A gyerekekhez hozzá se szól. Maga a gyönyör ezt átélni több órán keresztül.

jó

Kedves "gyerek". Sajnos nem minden fekete vagy fehér! A legtöbb apa nem akarja, sőt nem tudja elhagyni a gyerekeit, mert hiányoznak neki. Ahogy itt írták tobben is, nem a gyreket, hanem a feleséget hagyják el! (vagy a nő hagyja el őket, mindegy) A lényeg, a gyerek pici gyerekkorban erősebben kötődik az anyjához többnyire, ezért is ítélik többségében az anyáknak a gyerekeket. Viszont ez nem jelenti azt, hogy az apa ne venne részt továbbra is szívesen a yerek éetében. Sokszor pont az anyák azok, akik ezt hosszú távon lehetetlenné teszik! Te apaként mit tudsz tenni a szétmanipulált gyerekekeddel, akit kéthetente egy hétvégére láthatsz, amúgy nemigen tudsz hatni az életére semmilyen szinten. A gyereket az anyjuk oly mértékben el tudja idegeníteni az apjuktól, hogy azok szóba sem akarnak állni vele, holott annyi a bűne, hogy elvál anyától, aki ezt zokon vette... Ilyen is van! És az új gyerekre reagálva: minden gyerek eyedi és megismételhetetlen csoda egy szülő életében, a szeretet nem különböztet meg régit és újat. Nem lehet őket elfelejteni.

Hát van egy véleményem az új feleségről, de itt apád a legnagyobb hunyó. Sajnálom, hogy a kényelmesebb utat választotta. :( Viszont azt nem hiszem, hogy titeket, gyerekeket valaha is ki tud törölni a szívéből, akár látjátok egymást, akár nem.

Utolsó, sajnálom, hogy ezeken mész keresztül, a párom ugyanígy hiányolja a gyerekeit, ha két napig nem beszélnek telefonon, akkor nem bírja ki, hogy ne hívja fel őket vagy ne találkozzon velük. Akármi is vitte a házaspárt szakításra, a gyerekeket mindkét fél ugyanúgy szereti. Csak épp nem lehetnek egyszerre két helyen, és általában az anyának ítélik őket. Ők ezzel sokszor vissza is élnek, bár jó esetben belátják ők is, hogy a gyereknek szüksége van az igazi apjára, és ha az is látni akarja, akkor miért kellene ennek útjába állni? Sok szomorú tapasztalaton vagyunk mi is túl, egy biztos, a gyerekeket mindig szeretni fogja, hiányoznak neki, és nagyon elszomorítja, ha egy ideje nem látta már őket (a maximum három hét volt, az is azért, mert az anya elment velük üdülni), és ők pl elutasítóak, vagy épp nem jelentkeznek, vagy bármi. Én is igyekszem normális kapcsolatot kialakítani a gyerekeivel, azért, hogy megkönnyítsem a dolgát. Annyira elkeserít, mikor az elvált szülők gyerekei szemrehányásokat tesznek az őket nem nevelő szülő felé... Szerintem sokat kellene változtatni a válás után a szülői szerepek, arányok felosztásán. És ezt a gyakorlatba is át kellene ültetni. Mert jelenleg minden arra van kitalálva, hogy az apa fizet (gytartást, stb.) az anyuka meg nevel, közben kilízingeli egy-két napra a hónapban a gyereket, mintha szívességet tenne. Ha bármi sérelem éri, vagy valami nem tetszik neki, a gyerek-apa kapcsolatot kezdi fúrni. Nagyon gáz szerintem. Na de ez már egy más történet. És lehet, hogy csak az én tapasztalatom.