Hogy érjem el, hogy ne az anyján keresztül kelljen megbeszélni mindent?

Nem vagyunk beszélőviszonyban a gyermekem apjával, ám ex-anyóssal megmaradt a viszonylag jó viszonyom, többször is vigyáz a 3 évesemre, max 3-4 órákat kb. 1-2 hetente. Amúgy nem volt bírósági gyermekelhelyezés, így láthatás sincs kiszabva, minden megbeszélés alapján történik. Szóval amikor ott van a nagyijánál a gyermekem, az mindig felhívja a fiát, hogy jöjjön el meglátogatni a gyereket, és ha ráér, akkor ilyenkor el is megy az apa 1-2 órára játszani hozzájuk.

Ezzel csak az a bajom, hogy ennek eredményeképp abszolút nullára redukálódott a kommunikáció köztem és a volt párom között. Sosem hív fel, hogy hogy van a gyerek, és hogy ha látni akarja, akkor is inkább megkéri az anyját, hogy egyeztessen velem időpontot. A szakítás mocskolódós vitázós része már egy éve elcsitult pedig, azóta nem veszekedtünk, és ha egy légtérbe kerültünk, egész normálisan tudtunk viselkedni egymással, bár nem is nagyon szóltunk egymáshoz. Én szeretném, ha tudnánk legalább olyan alapszinten kommunikálni, hogy mikor találkozzanak. Most megint kaptam egy sms-t az anyjától, hogy szeretnék látni a gyermeket a héten, és mikor érnénk rá, és én megint tök pipa vagyok, hogy miért az anyjával kell ezt mindig megbeszélnem.... Nem mintha bármi bajom lenne az exem anyjával, de ebből a zéró kommunikációból már kezd elegem lenni. Adjatok tanácsot, te hogyan "kényszerítenétek" rá egy kicsit az apát arra, hogy ő maga hívjon fel, ha látni akarja a gyereket? Illetve hogy egyáltalán ő kezdeményezze a láthatásokat? Mivel most az anyja úgyis mindig szól neki, ha ott a gyerek, ezért sosincs rá szüksége, hogy ő maga érdeklődjön, mivel ő beéri a kétheti találkozásokkal is. Sose voltam jó az érdekérvényesítésben, adjatok tanácsokat.