Mi lenne a legjobb megoldas?

Elore is koszonom annak aki ezt a jo par sort elolvassa. A lenyeg, hogy a parommal nagyon csunyan megromlott a kapcsolatunk, mar olyan szinten vagyok, hogy sajnos a valas gondolata kerulget. Igazabol minden ott kezdodott, hogy terhes lettem, o pedig feladta a vallalkozasat, mondva, hogy mar nincs kedve hozza. Utana talalt egy nagyon jo allast, nagyon jol keres. A lanyunk mar masfel eves en pedig ugyanugy dolgozom itthon tovabb. (forditassal foglalkozom ezert itthon) tehat mindkettonknek van keresete, jol elunk nem panaszkodom megvan mindenunk. Viszont annyira elhidegultunk egymastol. A lanyaval semmit nem foglalkozik, ha ne adj isten het ora elott hazaer akkor ugye a kicsit fürdetem, fogmosas utana megy szepen aludni, tehat hetkoznap esely sincs ra, hogy foglalkozzon vele pedig csak fel otig dolgozik es sose tudom, hol marad. Hetvegen, szombaton nincs itton, mindig van valami programja. Vasarnap o aludni akar, meg tv-ni es lehetoleg meg se szolaljunk kozbe mert kulonben nem hallja a tv-t. A kislany mar oda sem megy nagyon az apjahoz, mert az csak elküldi es hiaba mondom neki, hogy o csak jatszani akar, nem erdekli. Mar mindent probaltam, elmentunk par napra, o itt maradt egyedul, hatha elgondolkozik, de semmi. Probaltam vele beszelni, de nem lehet mert csak elhulyeskedi az egeszet. Probaltam, mar mindent.Mar nem tudom mit tehetnek meg. A haztartasba mindent en csinalok, igazabol nem is zavarna, hisz ez az en dolgom is ugy mondd, de legalabb a funyirasban, vagy a kertben, vagy szemetelvitelben neha segithetne, de semmi. Szo szerint hazajön felteszi a labat az asztalra en meg szolgaljam ki, vigyem a vacsorat, mossam a ruhajat, legyen mindig rend. Meg csinalom en nem szolok egy szot se mar de neha annyira csunyan is beszel velem, ha veletlen, nem pakolom el este a mosatlant mert meg munkam, van, hogy huu. Szex ha egy honapba egyszer van akkor jo. Es en soha ne menjek sehova, mert hogy egy nonek itthon a helye. Persze a kislannyal megyek ide-oda, jatszoterre, ilyesmi, de ha megcsak fel is hozom, hogy jo lenne mar meglatogatni a baratnomet vagy elmenni vele moziba, na akkor mar kezdodik is a veszekedes, mert hogy mit akarok en ott nekem itt a gyerek, nem kell nekem mozizni es a tobbi es a tobbi. Mar tisztara bele betegedek ebbe az egeszbe. Szuleim sajna meghaltak testverem nincs, nincs akihez fordulhatnek. Mar nem tudom mit tegyek. Az egyetlen ami ugy mondd meg eletbe tart az a kislanyom, erte barmit megtennek, de nem vagyok benne biztos, hogy ilyen apa kellene neki. Ti mit tanacsolnatok, mit tennetek a helyembe?