Érdemes együtt maradni CSAK a gyerekek miatt?

10 éve vagyunk együtt, házastársi kapcsolatban. Már jóideje nem olyan a kapcsolat, mint régen. A férjem nem iszik, szereti a gyerekeket, foglalkozik velük, ha kell, de engem semmibe vesz. Semmi szeretet, gyengédség nincs benne irántam, nem tudom hogy egy puszit mikor kaptam utoljára. Csók már évek óta nincs. A házasélet egyenlő a nullával, csak magára gondolt már jóideje, az, hogy nekem jó legyen, már nem izgatta igazán, ha valamit nem akartam, akkoris ugyanúgy erőltette. Emiatt én már nem is közeledtem felé, mert mindig az volt a vége, hogy csak magára gondoljon, és nekem fájt, amit akart. Hiába mondtam neki már többször, nem érdekli. Nincsenek nagy igényeim,de azt elvárom, hogy az ágyban ne csak magára gondoljon.

Nem ér hozzám, semmi mosoly, vagy bók, vagy bármi, amiből érezném, hogy tetszek neki, szeret, vagy bármi. Ha én közeledtem hozzá, akár csak egy ölelés, vagy simogatás, akkor elhúzódott pár pillanat után, nem is viszonozta.

Eljárok már dolgozni 5 év itthonlét után és olyan jó érzés, hogy más megnéz, bókol, vagy beszéd közben megérint.

Komolyan, olyan az egész kapcsolat, hogy csak a gyerekek miatt vagyunk együtt, kettőnk közt már semmi nincs. Hiába szeretem, valahogy mégsem működik már. Beszélni nem lehet vele, mert tagad, tiltakozik, stb...