Hogy tudnám én mint gyerek megmenteni szüleim házasságát? Apukám beleszeretett egy nőbe, aki tönkre akarja tenni a családunkat azzal, hogy elcsábítja apukámat. Anyukám erről tud és segíteni akar.

tévedés ne essék. nem a nő a hibás hanem apud.már bocs. de felölem rászállhat ezer nő is a férjemre(pasimra) ha ö le se szarja öket.

csak azt lehet elcsábitani aki hagyja magát. és körülnéznék szüleim életébe hogy minden okés e. mert a félrelépés oka a másik fél nemtörödömsége is lehet,jelen esetben anyudé,vagy hogy már nem törödnek egymással,nem beszélnek meg semmit és nem töltenek el együtt idöt.)

Figyelj, tudom, hogy ezzel nehéz szembenézni, de a családot nem az idegen nő teszi tönkre, hanem apukád, aki ezek szerint hagyja magát elcsábítani.

Még ha nem is szép, amit az idegen nő csinál, családotokért nem neki kell felelősséget vállalnia, hanem apukádnak, hiszen ő van benne. (És dönthetett volna úgy is, hogy visszautasítja az idegen nőt.)

Sajnos gyerekként nem sokat tehetsz, ne is nagyon keveredj ebbe bele, mert meg fog viselni. :( És gondold meg, hogy ha apukád képes anyukádat megcsalni, akkor lehet, jobb lesz, ha elválnak. Apukád még lehet jó apukád neked attól, hogy anyukádnak nem jó férje, illetve hogy a kapcsolatuk megromlott.

Anyukádtól nem valami szép dolog, hogy a gyerekét akarja felhasználni a másik nő elüldözésére.

A lényeg, amin nem tudsz se te, se anyukád változtatni: apukád SZERETI ezt a nőt. Nem tudtok mit tenni ez ellen. Minden próbálkozás csak olaj a tűzre, és apukádnak annál jobban fog kelleni az új nő.

Nem hiszem egyébként, hogy az új nő a családotokat akarja tönkretenni. Az is lehet, hogy nem ő volt a csábító, hanem apukád. Az új nő valószínűleg csak szerelmes, nem pedig gaz családromboló.

azon felül, h elmondod a véleményed, h te mit szeretnél, hogyan legyetek, nem tehetsz semmit, te a gyerekük vagy, nem döntőbíró, és nem pszichológus.

az, h a szüleid negyütt maradnak-e, és hogyan, az az ő döntésük.

az,h neked milyen szüleid, ott támaszthatsz elvárásokat.

ez iszonyú kemény, sok felnőttnek is. sok bölcsesség kell, h megértsük mi az, amin változtathatunk, mi az, amin neö és mi a kettő között a különbség.

keress segítséget magadnak, törődj a lelki életeddel, tégy az egyensúlyért, a tesódnak is szüksége lesz rád

ha segítség kell konkrétan, írj.

Nem tudod, és ne is akard megmenteni, mert az ő kapcsolatuk már sosem lesz a régi.

Ha valamelyik fél a kapcsolatból más nő v férfi felé fordul ott nemez az alap probléma,hanem az amiért másnál keresett vígaszt, vagy csak szexuális kapcsolatot.

Ne akard hogy miattad maradjanak együtt, mert azt később a fejedhez vághatják.

Elcsábítani csak azt lehet aki hagyja magát, kétlem, hogy egy embernek az legyen a célja,hogy egy családot tönkre tegyen. A nővel tudsz beszélni legfeljebb,de itt nem a nő az elsődleges probléma

Mennyi idős vagy?

És mit takar az a mondat, hogy "anyukám erről tud és segiteni akar"? Anyukád téged is belevon ebbe a dologba?

igen, anyukád elsősorban nem neked akar segíteni, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy téged akar felhasználni, hogy megtartsa a férjét. Ami nagyon nem szép.

Ha már apukád ebbe belement, akkor nem rajtad fog múlni ...

Volt egy hasonló válásközeli helyzet a szüleimnél. Igaz, akkor már 19 voltam és külön éltem, de anyám sokszor felhívott és néha be is akart vonni a dologba.

Mondtam nekik, hogy szívesen leszek hallgatóság, de döntőbíró és beavatkozó nem, ugyanis nekem a szüleim és nem a házastársaim.

Fordított esetben, ha nekem lenne gondom a férjemmel, hülyén nézne ki, ha ők a lelki támogatáson kívül bármit beleavatkoznának a dologba.

Végül rendezték soraikat, de anyámmal volt komolyabb bajuszakasztásom is, mert voltak olyan próbálkozásai, hogy "menj be ide és ide, ha itthon vagy és beszélj a nővel".

NEM. Ezt kettejüknek kell megoldani. Ha netán elváltak volna, attól mindketten a szüleim maradnak és szeretem őket, hiszen apai és anyai minőségükön nem változtat ez sem. Maximum két helyre jártam volna haza szülőlátogatóba.

De olyanra is emlékszem, 10-11 éves koromból, hogy anyám valamin felkapta a vizet (apám sokat dolgozott felelős beosztásban és néha keveset volt otthon, későn ért haza), majd NEKEM mondogatta, hogy ő ezt nem bírja, elválik, én kit választanék?

Hát nagyjából 10 évesen is felháborodtam azon, hogy ezt miért nekem kell megmondani, megoldani? Miért nekem panaszkodik anyám, miért nem apámmal beszéli meg? Mérgemben mondtam, hogy ahhoz, aki jobban keres. (Nem így gondoltam, de nagyon feldühített az, hogy anyám rám akarta terhelni az ő házassági problémáját, főleg ennyi idősen.)

Ezzel elértem, hogy anyám elvesztette az egyetlen hallgatóságát, két napra megsértődött (rám is...), aztán hirtelen lekerült napirendről a téma. Bár ott annyiról volt csak szó, hogy anyám szerintem unatkozott, mert akkoriban tényleg csak a sok munka miatt volt apám távol.

Tehát nagyon gusztustalan dolognak tartom, ha ilyenbe gyereket belevonnak. A gyereknek az a két ember a szülője, nem a házastársa. A házasságukhoz semmi köze és nem is szabad bevonni ebbe.