Miért panaszkodnak a férfiak mindig arra, hogy a feleségüknek nincs elég idejük rá a gyerek (ek) miatt?

Az én párom nem panaszkodik,mivel ugyan ugy végez házimunkát,van a gyerekkel,igy nekem van időm rá,nem hanyagolom el.

De so olyan ismerősöm van ahol apuka hazaér melóból,elvárja a teljes kiszolgálást,gyerekhez csak addig nyul amig az nem sir.És panaszkodik hogy a nőnek nincs kedve,ideje rá.De annyi esze nincs a férfinak,hogy rájöjjön, a nap nem lógatja a lábát egész nap,főleg ha már tud menni a gyerek.

Az egyik barátnőm gyógytornász, otthon van a gyerekkel, illetve terhes a másodikkal. A férjem jár hozzá gyógytornára, ezért heti 3-4 alkalommal van idejük beszélgetni is közben.

A férjem mondta szörnyülködve, hogy nagyon gáz a férje a barátnőmnek.

Amikor pl orvoshoz kellett mennie, a férjem ajánlotta fel, hogy beviszi, mert a férje hazaért és közölte, hogy fáradt, menjen inkább BKV-val (utolsó hetei szülés előtt).

De a már meglevő gyereknél is volt olyan, hogy csecsemőként nagyon ordított egész éjjel, barátnőm táskás szemekkel ült mellette. Férj egyszercsak felment, benyitott: "csinálj már valamit vele, baromira idegesít, nem tudok így olvasni" - és becsukta az ajtót. Barátnőm majdnem utánament tökön rúgni.

sajnos igen,nagy részük ezt várja el.

Mire hazaér gyerek rendbe legyen és mosolyogjon,aludjon 8tól reggelig,anyuka minimum szexistennőnek öltözzön és viselkedjen is ugy,de csak miután tálalta a 3 fogásos vacsorát,desszertként már a tejszinhabot a tökélets testén tálalja.Ja,és legyen alázatos,mert ugye a férj viszi haza ilyenkor a több pénzt.

stb stb

elég sok ilyet látok,úgyhogy örülök magamnak,hogy az én férjem nem ilyen

Attól függ.

Van az a típus, aki bele sem gondol, mi minden fog megváltozni a szülés után. Hogy a gyereknevelés abból áll, hogy este megfürdeti meg játszik vele egy kicsit, aztán kész, nem is gondol bele, hogy a nőnek mennyi mindennel kell foglalkoznia-takarítás, főzés, bevásárlás plusz a kicsi gyerekkel törődés... és elvárja, hogy a nő ugyanúgy ugráljon körülötte, legyen üde, friss, nézzen ki tökéletesen és álljon készem a szexre bármikor.

(ugyan ez nem gyerekvállalással kapcsolatban történt, de unokatesómnál meg az volt, hogy elvolt a férjével, aztán belefogtak egy építkezésbe, amivle szinte csak és kizárólag az unokatesóm foglalkozott, mindent ő intézett, mindenért ő rohangált, és mellette azért úgy-ahogy a háztartást is vitte, a pasi meg a tipikus eldolgozik/eldolgozgat, utána várja a teljes kiszolgálást típus volt, és amikor egy idő után a lány nem ugrálta ÚGY körbe, mint régebben, amikor nem szakadt a nyakába annyi felelősség, rögtön talált magának egy macát, aki ezt megtette...)

De van az a típusú anya is, akinek utána a gyerek olyan szinten mindne lesz, hogy majomszeretettel lóg rajta, és már csak ő lesz a fontos, a férjet meg kvázi letojja magasról, aki arra jó, hogy hazahozza a fizut, amit majd a gyerekre költenek. Sokuknak igazából a gyerek is volt mindig a fő, és kb. egy donort kerestek, előtte meg elszórakoztak egy kicsit.

Nem lehet általánosságban válaszolni a kérdésre, minden szituációfüggő. Hogy ki mondja, hogy a felesége nem törődik vele eleget (és hogy az a nem törődés az milyen mértékű).

Bár nincs még gyerek, a problémát értem. Nem vagyok egy tipikus eset, segítek házimunkában is, de én ilyenkor azt várnám el, hogy az asszonynak ne CSAK a gyerek létezzen (nem, most nem szexre gondoltam). A párom nővére 3 gyermekes anyuka, azóta a családban nincs más téma, csak a gyerek mekkorát szarik, hogyan SZOPIK (nem hiszem el, hogy nincs erre kevésbé közönséges szavuk), másról sem lehet beszélni. A páromnál is gyakorta előfordult, hogy ha ott voltak az unokaöccsei, rólam totál tudott felejtkezni. Nem csináltam ügyet belőle, elvégre mégiscsak ritkán látja a kicsiket, de ettől még k*rvára zavart. Ha ugyanez lenne a saját gyerekeink mellett is, tuti ki lennék akadva.

A nők gyakran hangsúlyozzák, hogy a gyereknevelés egy főállás. Én ezzel egy percig sem vitatkozom, abszolút egyetértek, de azért tegyük hozzá: a családot eltartani sem kiskutyaf*sza! A különbség annyi, hogy az anyuka főnöke egy kisgyerek, apuka főnöke pedig egy vadidegen, meg otthon egy asszony pluszban. És gyakran ezért a világon semmi nem jár vissza, csak a gyerek létezik, ilyenkor mocskos magányos tud lenni egy pasi.

Azon persze én is megdöbbenek, hogy milyen önzően tud hozzáállni néhány pasi a gyerekei anyjához, de róluk meg eleve kár is beszélni.

Hú, ezen de kellett röhögnöm:

"semmi extrat, csak nehany kedves szot, odafigyelest, kajat, törödest, szexet, szeretgetest."

Magyarán menjen minden ugyanúgy,mint addig.