Mit jelent, ha a férjem ilyet mondott, hogy mint embert nagyon szeret, de mint feleséget nem annyira?!

Volt itt egy válaszoló, aki azt írta, hogy esetleg az befolyásolhatja a viselkedését a férjednek, hogy ő már gyermekes apuka a barátai meg nőtlen haverok.

Hát azért ez egy feldolgozható dolog ám, én legalábbis úgy gondolom. Az én férjem 37 éves koráig élte az életét a nőtlen haverokkal, független férfiként. Aztán megismerkedtünk, jött a babánk és esze ágában nincs menni bulizni nélkülem. Én küldtem, mondtam, menjen, engedje ki a fáradt gőzt, attól, hogy én most a gyerek végett nem tudok menni, ő ne legyen megkötve. Az volt a válasza, majd ha már a mamánál elmarad éjszakára a gyerek, akkor EGYÜTT elmegyünk bulizni, táncolni. Addig nem megy. Pedig én megérteném, ha egy kicsit leeresztene, mert dolgozik, tanul, családi ház, stb...

szóval egy férfi ha a családjával akar lenni, akkor ott van, ha meg a haverokkal, akkor ott van.

Szerintem a te férjed nem nőtt fel a feladathoz. Nem megy bulizni külföldön: ugyan kivel menne. De ha itthon van, akkor usgyi: persze, itt vannak a haverjai.

Meg is mondta, hogy nem szeret már "annyira". Mennyire? Persze, hogy lanyhul a nagy szerelem, de a szeretet, megbecsülés megmarad és ez vissza kellene hogy tartsa az ilyen viselkedéstől. Pláne, ha látja, hogy fájdalmat okoz vele neked.

És a fia sem hiányzik neki napokig? Ez azért durva dolog ám. Az én férjem állandó nappalra dolgozik, de ha délután hazajön, a fiunk majd elrepül örömében, ha meglátja az apját. Erről a boldogságról mond le a te férjed a haverok kedvéért.

Már ne is haragudj, de komolytalan, megbízhatatlan egy ember.