A lakás 50-50%-os tuljadonban van. Váláskor ha az anyánál marad a két gyerek, akkor a lakással mi lesz?

Vélhetően az anya fog kérni kizárólagos lakáshasználatot. Nagy valószínűséggel ezt meg is kapja majd, ha nála maradnak a gyerkőcök. Tehát neked menned kell a lakásból, de a tulajdonjogod nem fog megsznni!! Ezzel csak kizárólag ő használhatja, ő élhet majd a lakásban. De neked attól még a tulajdonjogod megmarad. Anyukának viszont kikell fizetnie ennek az ellenértékét számodra. hisz az a fél akinek elkellett hagynia a lakást, ezáltal anyagi hátrányba kerül a másikkal szemben. Hisz neked kell majd új lakhatás után nézned. Erre van egy szabály, hogy hogyan kell kiszámolni. Ez kb.1-2 millió ft-os összeg. Egyösszegben kell ezt neked kifizetnie.

Továbbá ha ez megtörtént jogosan követelhetsz ún. többlethasználati díjat feleségedtől. hisz ő használja a te részedet is a lakásban. Itt megkell nézni hogy a hasonló típusú lakásokat mennyiért lehet kiadni a környéken havonta. És ez az összeg is megillet téged arányosan.

Nyugi azért nem úgy van az, hogy neki minden jár, te meg mész a híd alá...

Ezt onnan tudom, mi ugyanitt tartunk most, van egy ügyvédünk, és nagyon jók az esélyeink.

Teljesen mindegy, kinek a nevén van, ha a házasság alatt szereztétek akkor közös vagyok. Akkor is, ha neked 500 a nettód ő meg minimálbéres vagy fordítva.

Több lehetőség van:

- egyikőtök kivásárolja a másikat

- eladjátok a lakást és feleztek

- ha egyik sem, akkor a házban maradó félnek kell fizetnie havonta, nem tudom, pontosan hogy hívják ezt a "díjat"

Kívánom, ne legyen szükséged ezekre az infókra :-)

Amúgy én szüleim és pároméi is elváltak, senki nem hajléktalan. Csak aki ilyen helyzetben van, annak hibáztatnia kell valakit. A kormányt, a szemét főnökét aki kirúgta, a volt feleségét :-(

első vagyok. Ja és természetesen ha van rajta hitel akkor fele fele arányban fizetni kell a hitelt, függetlenül attól, hogy ki lakik benne stb. Általában mikor ezt meghallják anyukák, hogy kb. 2 milliót kell fizetniük apukának, plusz minden hónapban pl. 30.0ezret a többlethasználati díjért, úgy hirtelen sűrgössé válik majd nekik az értékesítés.

Lássuk be, mondjuk kell fizetni apukának 40.000 ftot tartásdíjra. Oda adja a pénzt. De anyukának meg kell fizetnie 30.000 ft többlethasználati díjat apukának. anyuka is odaadja a pénzt. Ergo olyan mintha apuka fizetne 10.000 ft-ot anyukának. Na ez már mindjárt nem fog tetszeni a kedves volt feleségeknek, igaz?

ezeket találtam! :)

"A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult. Közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén A lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete"

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel arányosan megilleti.

Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell. A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.

A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakás használatát főszabály szerint megosztja a házastársak között, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi . A megosztásnak azonban objektív és szubjektív feltételei egyaránt vannak.

Az objektív feltételek lényegében a lakás adottságaihoz (alapterület, beosztás, helyiségek, lakószobák száma, stb.) igazodnak. Ezért a döntéshez általában szükséges a lakás műszaki adatainak pontos megállapítása és a méretarányos alaprajz (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1994/412. számát). A megosztásra alkalmatlan beosztás esetén vizsgálni kell az átalakítás lehetőségét is (BH 1992/399.), illetve a megosztás során lehetőleg a minél teljesebb elkülönülésre kell törekedni (BH 1994/368.).

A megosztás szubjektív akadálya lehet, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna . Hogy mi minősül súlyos érdeksérelemnek, arra általánosságban meghatározást adni nem lehet, így azt mindig az adott tényállás összes körülményei döntik el. Pl. súlyos érdeksérelmet okozhat a házastárs életvitelére jellemző tettleges, agresszív, durva magatartás (BH 1996/589.).

A lakáshasználati jog ellenértékének meghatározásánál az alábbi szabályok érvényesülnek:

1. Közös tulajdonban, vagy valamelyik házastárs külön tulajdonában álló lakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének a különbözete. Tulajdoni lakásnál - ha a feleknek nincs a forgalmi értékre egyező előadása, és az hitelt érdemlően másként nem állapítható meg - a bíróság a lakott és beköltözhető forgalmi érték megállapítására szakértőt rendel ki.

Az ellenérték nagysága

A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt (a bennmaradó volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel) arányosan megilleti:

1. A rá eső rész közös bérlet vagy közös tulajdon esetén - ha nincs gyermek - általában 1/2 rész, ha pedig van, általában 1/3 rész, mint kiindulási alap (feltételezve azt a tipikus helyzetet, hogy a lakásban maradtak a gyerekek).

2. A rá eső rész - a különös méltánylást érdemlő eseteket kivéve - rendszerint a használati jog ellenértékének 1/3-ánál nem kevesebb. Ez alól azonban kivétel lehet, ha

a) a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat,

b) a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt ,

c) a bennmaradó és kiskorú gyermeket saját háztartásában nevelő szülő szűkös anyagi helyzetben van (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1989/482. számát), vagy a távozó fél anyagi hozzájárulása nélkül több kiskorú gyermeket tart saját háztartásában, viszonylag nehéz körülmények között.

Az elszámolás módja

A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes, amelyet általában pénzben kell teljesíteni. Lehetőség van azonban a más módokon történő elszámolásra is:

1. Az ellenérték a közös vagyonból nyerhet elszámolást, ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére másként nem képes, ha a lakásban maradó házastársnak erre a célra felhasználható különvagyona nincs, vagy ha azt kéri.

2. Ilyenkor a házastársi közös vagyonból rá eső részt a lakáshasználati jog ellenértékének összegével csökkenteni kell . Mindez azonban csak teljes vagyonmérleg felállítása mellett rendelhető el (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1995/469. számát).

3. Nem kizárt az sem, hogy egyes vagyontárgyakat (tipikus esetben mondjuk egy személygépkocsit) számoljanak el az ellenérték fejében.

4. Elfogadott az a megoldás is, hogy a lakáshasználati jog ellenértékét beszámítással rendezik, vagyis azt az ellenérték megfizetésére kötelezett félnek az ellenértékre jogosulttal szemben fennálló gyermektartásdíj-hátralékába számítják be (lásd a Bírósági Határozatok -BH- 1994/674. számát).

Ennyi :)

Nem csak kizárólagos lakáshasználat van. Akár megoszthatja az ingatlant vagy 2 kisebbre is elcserélheti a bíróság.

Csjt. 31.§.-a írja le mik lehetnek.

[link]