Rossz élmény a gyámhivatali ügyintézéssel kapcsolatban?

Nekem az nem tetszik, hogy nincs dr címük, azaz jogi végzettségük, és így hoznak ügydöntő határozatokat.

Képzik őket, de jogi diploma nélkül be sem engednék senkit hivatalba! Egyébként az önkormányzatoknál a közig. perekben is jogi végzettség nélkül döntenek, és csak a bíróságon lehet igazad. Ezt kellene elsősorban szigorítani, ne hozzon az ügyintéző jogi diploma nélkül egy okj-s papírral ügydöntő határozatokat, főleg olyan ügyven ne, amit a bíróságig lehet vinni. Jó hogy nem a kukások ülnek be döntögetni.

Én ajándékot vittem a gyámügyisnek, mivel az idősebb korosztályhoz tartozik, és a kommunizmusban ez divat volt.

Vigyél te is!

Kedves utolsó! Nagyon járatlan vagy a közigazgatásban! Az, hogy egy ügyintéző hoz 1 határozatot, nem igaz. Egy határozat-javaslatot hoz, amit az igazgató vagy jóváhagy, vagy nem. Az igazgató dolga, hogy átnézze, helyes-e, minden jogszabályi hivatkozás a helyén van-e, hogy később ne kelljen végzéseket írni határozat kijavításáról.

Adott helyzetben pedig, amit a kérdező írt, hát sajnos az ügyintéző sok mindent nem tehet. Mivel hivatali személy, ezért nem állhat le vele vitatkozni, nem küldheti el, maximum csendre inti, de legalább látta, hogy adott személy milyen valójában.

FromOzzal egyetértek.

kedves utolsoelotti,

Ma mar az "ajandek" lekenyerezes probalatanak" van nezve. Tulajdonkeppen, ugyintozodnek nem lett volna szabad elfogadnia. Biztos hogy hallgat rola, mert kollegak bekophetik, nagy ugye lenne belole. A fiatalabbok mar felnek elfogadni valamit, sot nem is szabad nekik. Kerdezo ne probalkozzon ezel, mert meg ellene fog menni az intezkedes. (Attol fugg, kivel probalkozna)

Több éven keresztül harcoltunk a gyámhivatallal. Elegünk lett a hozzá nem értő, rossz hozzáállású ügyintézőkből. Elegünk lett a diszkriminatív hozzáállásból és a közszférában tapasztalt összefonódásból. Eleinte idegesített a dolog, de aztán rájöttünk, hogyan fordíthatjuk hasznunkra mások butaságát.

Közös gyermekünket nekem ítélte a bíróság, volt férjem a bírósági jegyzőkönyvben leírtak szerint élhetett volna a láthatás jogával. Eleinte egyáltalán nem jött közös gyermekünkért, később sem rendszeresen, amikor jött késett, mindig talált valamilyen kifogást. Két napra talán egyszer akarta elvinni lányomat, valamelyik Karácsonykor. Gyermekem szerint nem is lett volna hol aludnia édesapjánál.

Sajnos a létrejött láthatások alkalmával folyamatos probléma volt, hogy nem mindig kapott ételt és cigi füstös környezetben volt gyermekem, ami nemcsak az egészségére volt káros, de az is rosszul esett lányomnak, hogy amikor kérte az apját és annak feleségét, hogy ne dohányozzanak, amíg Ő náluk van, azok csak kinevették és csak azért is rágyújtottak.

Mivel senki sem tájékoztatott arról, hogy mit kell tennem, ha volt férjem nem él a láthatás jogával, eleinte nem szóltam a gyámhivatalnak. Később jeleztem írásban is, jegyzőkönyvbe is mondtam, de a gyámhivatal ahelyett, hogy a volt férjemet figyelmeztette volna, engem figyelmeztetett, fenyegetett bírsággal. Volt férjem összes hazugságát elhitték, az én beadványaimat sorra elutasították, pedig ha meghallgatták volna gyermekemet és a tanúimat, akkor kiderült volna az igazság.

Elég életszerű, ha valaki 40-nél több beadványt ír a problémájával kapcsolatban.

Hné gyámhivatali ügyintéző azt mondta nekem, hogy ne írogassak beadványokat, ne dolgoztassak egy egész államapparátust a leveleimmel, ha annyira írni van kedvem, akkor írjak inkább Rómeót és Júliát. A XVIII. kerületi gyámhivatalt lehülyézte, és azt mondta, hogy Ő már rég megbírságolt volna. Azt is mondta, hogy én azért nem tartom be a bírósági egyezségben leírtakat, mert nem értem, hogy miről van szó. Bocsánat, hogy ezt leírom, de tiszta hülyének nézett. Az Ő viselkedése volt az utolsó csepp a pohárban.

Panaszt tettünk az Országgyűlési Biztosok Hivatalánál, ahol azt mondták, hogy országos szinten baj van a gyámhivatalok munkájával, de semmi több nem történt, nem vizsgálták ki ügyünket. Túl sok az anyag – mondták. És szerintük azzal megoldódott a problémánk, hogy a volt férjem azt kérte a gyámhivataltól, hogy a láthatást úgy szabályozza, hogy Ő egyáltalán nem akarja a kapcsolattartást közös gyermekünkkel.

Panaszt tettünk az Igazságügyi Minisztériumban, ahol azt javasolták, hogy tegyünk panaszt a Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságánál. Panaszt tettünk, mert a gyámhivatal és a bíróság miatt sérült:

· a tisztességes eljáráshoz való jogunk polgári ügyben,

· a véleménynyilvánítás szabadságához való jogunk,

· a hatékony jogorvoslathoz való jogunk.

Magunk írtuk a beadványt, a formanyomtatványt az Igazságügyi Minisztériumban kaptuk. A kitöltési útmutató teljesen érthető, nem kell több százezer Ft-ot ügyvédre költeni, hogy elkészítse.

Egy-két dolog amire mindenképpen figyeljünk a gyámhivatali eljárás során:

1. Amire figyelni kell, hogy jegyzőkönyvet csak akkor szabad aláírni, ha tényleg azokat az információkat tartalmazza, amiket mi elmondtunk. Sajnos a gyámhivatal megteszi, hogy belecsempész olyan dolgokat, amiket nem mi mondtunk, és utána aláíratja velünk. Nem kötelező a jegyzőkönyvet aláírni, főleg, ha nem a valóságot tartalmazza. A gyámhivatali ügyintézőtől nem kell félni, pont olyan ember, mint amilyen mi vagyunk, még ha többnek is hiszi magát.

2. Azonnal jelezni kell a rendőrség illetve a gyámhivatal felé, ha a kapcsolattartásra kötelezett nem él a kapcsolattartás jogával. Semmi nem fog történni, de legalább nyoma van a későbbiekre gondolva. A rendőrség tovább küldi a feljelentést a gyámhivatalnak, mert nincs illetékessége. Mindig jelezni kell, ha problémánk van, mert ha nem tesszük meg, akkor később mi leszünk a hibásak, hogy miért nem szóltunk.

3. Tartásdíj nem fizetése esetén a rendőrségen kell bejelentést tenni. Fontos tudni, hogy a bejelentésünk akkor ér valamit, akkor van jogi következménye, ha a tartásdíjfizetésre kötelezett több mint félévig nem tesz eleget kötelezettségének.

Ez is egy szuper magyar törvény. Bűncselekménynek számít, de a törvény nem bennünket véd.

A nem fizető kötelezett simán megteheti, hogy félévig nem fizet, mert azt hiszi, hogy velünk, azaz a jogosulttal tol ki. Pedig a saját gyerekével, gyerekeivel. De hát ehhez ész kéne. A gyermektartásdíjat a jogosult szülő kapja ugyan, de azért, hogy a közös gyerekre, gyerekekre költse.

A kötelezett, hogy elkerülje a felelősségre vonást a hatodik hónap végén gyorsan feladja az egész félévi gyermektartásdíjat, és mindjárt nem büntethető.

Ezen csak egy törvénymódosítás segítene.

De egy hónap után is érdemes feljelentést tenni, mert ha nem is történik semmi, ezzel is bizonyítani tudjuk a kötelezett megbízhatatlanságát.

Persze normálisan is meglehet beszélni, ha éppen nincs pénze a tartásdíjfizetésre kötelezettnek, lehetünk elnézőek is. De ez csak akkor javasolt, ha velünk és gyermekünkkel, gyermekeinkkel is normálisan viselkedik a fizetésre kötelezett. Ez sajnos nagyon ritkán fordul elő.

4. A kapcsolattartást a bíróság és a gyámhivatal is szabályozhatja. Ha a bíróság szabályozza, akkor a kapcsolattartás betartását a gyámhivatal felügyeli, de ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Csjt.92.§.

A szabályozásra van egy szokványos sablon, amit előszeretettel alkalmaznak a bíróságok, de nem kell feltétlenül elfogadnunk azt.

Kérhetjük, hogy gyakrabban vagy ritkábban találkozzon gyermekünk és a kapcsolattartásra jogosult szülő, aki lehet az édesapa és az édesanya is. Megkell vizsgálni, hogy milyen a kapcsolat a gyermek és a jogosult szülő között, de ha a gyermek már elég idős, akkor ezt Ő is megtudja mondani.

Ha jó volt a kapcsolat köztük, akkor nyilván a gyermek szívesen tölt több időt a jogosult szülővel. Azért, hogy a válásunk ne okozzon még nagyobb törést a gyermek életében az a leghelyesebb, ha minél többet találkoznak. Ha a jogosult szülő már a házasság ideje alatt sem törődött gyermekével, akkor kérhetjük a havi, vagy két heti egy nap láthatási időt. Persze ezzel a jogosult szülőnek is egyet kell értenie, ami nem biztos, hogy így lesz. A gyermek maga is megtudja mondani, hogy milyen gyakran szeretne találkozni a másik szülőjével, de ezt a kapcsolatukból és a gyermek megnyílvánulásaiból mi is letudjuk szűrni.

Sajnos azt tapasztaltuk, hogy a gyámhivatal és a bíróság nem a gyermekek érdekeit nézik.

forrás: [link]