Válásnál mi alapján bizonyítható, hogy kié a vagyon?

ne, itt a jogszabály: teljesen egyértelmű, nincs jogértelmezési vita

2. A házassági vagyonjog

27. § (1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.

(2) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.

(3) A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.

(4) A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik.

28. § (1) A házastárs különvagyonához tartozik:

a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.

(3)

29. § (1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja.

(2) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.

(3) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.

30. § (1) A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.

(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.

(3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.

(4) A házastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső résszel felel.

(5) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.

31. § (1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.

(2) A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.

(3) A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.

(4) A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.

(5) A házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt

• akár együttesen,

• akár külön-külön szereztek

kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik.

A házasság megkötése után mi nem kerül a házastársam tulajdonába? (Különvagyon)

A házastárs különvagyonához tartozik:

a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,

b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,

c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,

d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.

A fentiek alapján mindennek a fele az övé, akkor is, ha neked volt nagyobba fizetésed, és szinte mindent abból finanszíroztatok, vettetek, tettek bankszámlára félre.

Ez nem jogértelmezés kérdése, hanem hogy értjük e magyar beszédet. mi nem világos, hogy a szerzett vagyon az, ami házasság után "keletkezett", a hozott vagyon pedig az, ami már meg volt a feleknek, mikor összeházasodtak.

Pl ha a férjnek volt egy lakása már, amikor megházasodott, az hozott vagyon, de ha ezt akkor lett vásárolva, mikor már fél napja házas volt, akkor szerzett vagyonnak minősül.

Ez az egyik, a másik meg egy kérdés lenne, hogy a férj kényszerítette a nőt, hogy nyaralni menyjenek meg étterembe járjanak stb? Ha ez annyira nehezére esett, akkor miért tette, miért nem vált el, miért ment hozzá ilyen kevés keresetű emberhez, ha ez most annyira böki a szemét? Ja, persze, az elején szerelem, rózsaszín köd, a végén meg piszok disznó, meg ő a világ legutolsó embere, akiben az is rossz, ami régen jó volt.

Ez a házasság "csapdája". Aki annyira félti a pénzét, az írjon házassági szerződést, hogy amikor aktuális, akkor fizetésarányosan történjen a vagyon megosztása.

Valahogy úgy szól, hogy ...szegénységben, gazdagságban... jól szól, de ezek szerint ez is csak arra az estére érvényes?

11.26

Szia!

Én is így jártam kb. 8 éve. Húztam magam után, többet kerestem, nyaraltunk, etc. megszívtam. Kifizettem "közös vagyon" fele és agyő!

"a házasság alatt szerzett vagyon fele-fele

a házasságba HOZOTT vagyon az, ami házasság ELŐTT keletkezett

szóval felezés lesz - sőt, ha van esze, akkor még tartásdíjat is kér a pasi, mivel a házasság felbomlásával jelentősen romlani fognak az életkörülményei :D és 20-25 ezer / hót meg is ítélnek neki :D

Ezt a választ te írtad.

Ez a válasz 0%-ban hasznosnak tűnik.

A válasz írója 77%-ban hasznos válaszokat ad.

A válasz megírásának időpontja: ma 11:06"

0%

vicces...a vicc, hogy igazam van

""a házasságba HOZOTT vagyon az, ami házasság ELŐTT keletkezett "

ezt hol írja bármi is? jogértelmezés kérdése csupán! "

A jogszabály a napnál is világosabb. A HOZOTT vagyon a külön vagyont jelenti, ami:

- Házasság előtt szerzett

- Házasság alatt örökölt

- Névre szóló ajándékozás során szerzett

És ennyi.

A házaság vagyon közöség minden közös ha csak adóságuk lenne akkor azon osztoznak.

Jár neki a vagyon fele mindegy ki kereste mégiscsak együtt voltak 23 évig

támogata a másikat nevelte a gyerekeket, elment a párjával nyaralni, étterembe így a másik nem volt egyedül ha nem vele akkart lenni mért nem szakitott elöbb,

nem távozhat üres kézel csak mert ő kereste a kevesebbet.