A férjem el akar költözni tőlünk. Írt egy sms-t hogy mikor jöhet a cuccaiért? Két gyerekünk van. Sikerül majd egyedül is eltartanom Őket? Albérletben? Mit tanácsoltok?

A pasik nagy része ilyen. Becsajozik és utána a nőre fog mindent. Ezek nem érdemelnek semmit. Meg fogja verni a sors, hidd el nekem.

Ha már ilyen buta voltál, hogy hozzámentél, ráadásul albérletbe bevállaltatok két gyereket, akkor most kezdj el gondolkodni!

Vissza anyukádhoz ezerrel!

És munkakeresés. Nem tudom, mi a végzetséged, de én a helyedben bármit elvállalnék, pedig közagzdász vagyok, takarítás, eladó, adminisztrátor, konyhalány, hasonlók.

www.express.hu--> Sok szerencsét!

1. Miért gondoltad, hogy ha az elözö családjával nem foglalkozik, nem fizet a gyerek után, akkor melletted más ember lesz belöle? Már ennek alapján sem kellett volna egyáltalán kezdeni vele, de két gyereket szülni meg végképp nem.

2. Ha ennyire bunkó volt veled eddig is, akkor minek szültél még egy gyereket a nagy mellé?

3. Ha tudtad, hogy ilyen, akkor miért nem dolgozol, elvégre várható volt, hogy egyszer csak az utcán találod magad a gyerekekkel.

először is menj vissza anyádhoz, ez nem kérdés. Ha már ennyire butus voltál, hát ez van. Az emberek alaptulajdonságai nem szoktak változni. Az előző gyerekét faképnél hagyta, de még ha esetleg az a nő hibája is volt, az, hogy nem gondoskodik a gyerekéről, már a pasit minősíti. Te bedőltél annak hogy megváltozott, nem kellett volna. de már mindegy. Viszont nem itt kell síránkozni hogy mi lesz, hanem szépen visszamenni anyukához, aki nyilván segíteni fog a gyerekek nevelésében, mert az egyedül nem megy. Aztán ha lesz új pasid, akkor lehet gondolkozni hogy hogyan tovább.

mindenki szokott rossz döntéseket hozni, csak ki kisebbet, ki nagyobbat. sajnos te elég nagyba másztál bele. Talán másban szerencséd lesz. Sok sikert!

"Anyukámmal már beszéltem, oda biztos mehetnénk (igaz ezt a részt még nem hoztam szóba) de hát újra visszamenni anyuhoz két gyerekkel, szegénynek megvan így is a maga baja"

Szerintem ilyenkor nem ez számít. A gyerekeknek is jobb lenne a nagymamánál,mint albérletben szó szerint nyomorogni. Azt a pénzt inkább költsd magatokra.

Lehet ezen még sok kört futni, bánkódni, ítélkezni, csak nem vezet sehova.

Ismerek hasonló, megtörtént helyzetet, ott a szülők segítettek, a lány félállásba, később teljes állásba ment, talált egy másik férfit, és most boldogan élnek, míg meg nem halnak. (Sőt, közben a gyereke apját is rávette, hogy érdekelje a kicsi, hetente elviszi.)

Ergo én úgy látom, ilyen van a valóságban is, nem csak tündérmese, ellenben rohadtul meg kell dolgozni érte, nem szabad a csodát várni, vagy elhagyni magad. Add fel az albérletet! Ne adósodj el! Keress munkát! Kérj, és fogadj el segítséget! (Baráti, családi ~.) Állj talpra! Minél kevesebb energiát fordíts önsajnálatra! Akkor menni fog.