Szerintetek létezik békülés után ugyanúgy boldogság, szeretet és harmónia? A sebek vajon nyom nélkül eltűnhetnek?

Kisbabánk van, születése után szétmentünk, majd hónapokkal később újra az együttélés mellett döntöttünk. Jópár hete nála vagyunk újra, de én még távolságot érzek. Nem érzem közel magamhoz. Szexuálisan sem felhőtlen a közeledés, nem nagyon kezdeményez. Szeretget, puszilgat, de nem szexelünk, csak nagyon ritkán, azt is én kezdeményezem. A nő volnék...

Szeretem és ő is, de néha úgy érzem, csak a gyerek miatt. Beszélgetünk is róla, ő mondja hogy nem, különben nem bújna hozzám. Még mindig úgy érzem, elszoktunk egymástól. Nem akarok nélküle élni.