Mit tennétek, ha egy több évtizedes kapcsolatban lennétek 3 kisgyerekkel, de úgy érzitek, hogy ez a kapcsolat lelkileg nektek már csak visszahúzó?

Fokozatosan jutottunk el oda, hogy míg kezdetben istenítettem a páromat, most már csak jóindulattal is csak egy mentális beteget látok benne. Elcsesztem a párválasztást, nincs mit szépíteni, ez van. Semmit se ad ez a kapcsolat, teljes érzelmi sivatag, illetve legjobb esetben az, de igazából ahogy öregszik úgy lesz egyre kötekedőbb. A szex siralmas. A gyerekek még nagyon kicsik, a legkisebb újszülött. Én már 40 éves vagyok, nem tudom mi várhat rám "párkapcsolatilag" ebben a korban. Ti mit tennétek a helyemben? A bunkó, kötekedő kérdésekre nem fogok válaszolni.