Válás 3 gyerekkel? Túlèlhető?

Férjemmel 12 éve vagyunk együtt.

Vettünk házat 7 éve,jöttek a gyerekek, legnagyobb 6 éves.

Talán ma éreztem először azt, hogy elment az élet kedvem, sírás kerülgetett,de nem tudtam sírni.

Jó apa,rendezi a gyerekeket, rendszeres hoz virágot,ha úgy adódik megfőz,de úgy élünk egymás mellett mint két idegen, beszélgetni nem igen szoktunk,ha beszélünk is,akkor a gyerekekről.

Este felkapcsolja a tvt ,focit néz,vagy valamilyen sport tvt,én ülök az asztalnál,és csak nézek ki a fejemből.

Beszéltem neki erről,de volt hogy válasz sem érkezett, sokszor felhozok egy témát,de érzem hogy megpróbál lerázni egy két szóval,volt hogy felhoztam neki a válást,de sírt, könyörgött,pár napig jó volt minden,aztán folytatta. Említettem neki többször, hogy utazzunk el a gyerekekkel,de rögtön a problémát látta benne.

Ha van valamilyen tervem, rögtön lebeszél róla.

Nevelőszülő szerettem volna lenni,minden adott hozzá, ő minden porcikájával ellenkezik.

Múlt héten bejelentettünk egy családot,ahol az anyuka nagyon elhanyagolja a gyerekeket, éhesek,koszosak, sorolhatnám,és mondták hogy nincs elég nevelőszülő a körzetben,de megkérdezték, hogy akarunk e azok lenni,mivel én is nevelt gyerek vagyok,így ismernek engem.

Férjem rögtön rávágta hogy nem

(Vajdaságiak vagyunk,itt kicsit másképp működik,nyugodt kis városban élünk)

Mondtam, hogy építhetnènk nyári konyhát,ebben én is kitudnám venni a részem,és rögtön a negatívumot lássa benne, hogy mennyi probléma lenne vele,pedig fából készítettük volna,nem mellesleg két testvérem is ács,piktor, kőműves,így jöttek volna ők is segíteni egy jó bogrács mellett.

Nem tudom mit tehetnék,előttem nem volt jó példa gyerekként,nem tudom mennyi az,amit eltűrhet egy nő,anya. Nem vagyok olyan személy,aki bárkinek elmondja a problémáit, még a barátnőm se tud róla.

Látszatra egy szép család vagyunk,jól nevelt gyerekek, viszont..

Volt már hogy mondtam neki,a supat kellene takarítani,hetek teltek el,semmi,és neki láttam. Vagy mondtam hogy a szobát kellene háló ragasztózni, ismét semmi,neki álltam,a testvérem segített, elmagyarázta hogyan kell.

Nagyon sok mindent megcsináltam a házon,amit neki kellett volna.

Hozzá teszem,nem vagyok egy eldobni való nő,de nem vagyok beképzelt emiatt,én mindig kedvesen bánok az emberekkel,és férjemmel sem vitázunk,inkább elhallgatok dolgokat. Most kicsit káosz van a fejemben,mert úgy érzem,nincs tovább.

Ha van egy ötletem,egy élet célom, ő lebeszél róla,így elvesztem a lelkesedésem.

Úgy érzem,le akar taszítani a mélyben,ahol ő is van.