Miért állítják jó páran azt, hogy egy válás semmiség?

Az én szüleim is elváltak, amikor én 12, húgom pedig 6 éves volt. Előjeleket nem láttam, bár elég fiatal voltam akkor még. A válás körüli feszültségből és hercehurcából sem érzékeltem semmit, bár anya azt mondja, hogy ő csak mielőbb le akarta tudni és nem küzdött a vagyonért.

Azóta mindkét szülőnknek van új kapcsolata, egyikük meg is házasodott és gyerek is született.

Bennünk a történések nem hagytam semmilyen nyomot, mindkét új partner tökre jófej és az öcsénk ugyan csak féltestvér, de valahogy én úgy fogom fel, mintha édestestvérem lenne.

Nézd még három éves sem voltam mikor a szüleim váltak.

Most már idősebb korban is azt mondom a magunk kudarcáért válalni kell a felelőséget nem más dolgok mögé bújni.Mindenki maga élete kovácsa.

40 feletti válásról és arról hogy soha nem halljuk a szülöket veszekedni csak annyít:1 kulturált emberek nem akarták hogy halljátok a problémaikat2. rájuk és csak is rájuk tartozott.Sok esetben pont a gyerek miatt van fentartva egy házasság alig várják hogy felnött legyen és válnak mert mint minden ember ők is boldogok akarnak lenni.Az én esetembe apának sikerült.Anyámnak sajnos nem.De én mindkettőt szeretem és tudom joguk van úgy élni ahogy akarnak ahogy jó nekik.(A mostoha szüleimért én sem rajongtam.Nem nekünk kell őket szeretni hanem a szüleinknek)

Ennek ellenére a magam életére sem panaszkodom.Úgy egésszében jól vagyok.Házas vagyok igyekszem úgy élni hogy mindkettönknek jó legyen tudom szeretni a párom.A hugom is aki már 30 éve házas hiába váltak ell a szüleink.