Valaki rajtam kívül, akitől most válik el a párja?

Elvileg most fogunk válni. Hát nekem vegyesek az érzéseim. Azért elvileg mert kb.3 éve válunk és 5 éve nincs köztünk semmi, csak az anyagiak és a gyerek miatt nem váltunk eddig.

5 éven át vártam, mikor jön el végre a pillanat. Azt hittem, hogy iszonyatosan boldog leszek, ha egyszer újra szabad leszek.

De ez az időszak elmúlt, főleg mert rájöttem, hogy szerelmes akkor se leszek viszonzottan soha, ha elválok is.

Aztán ahogy telnek az évek, már a rosszat is kezdem megszokni és hiányozna. Pont valamelyik nap jártunk egy helyen, ahol valaha nagyon szerelmesek voltunk és elmeséltem a kislányomnak, mert tudom, hogy boldog az ilyen sztoriktól és olyan szomorú lettem. Sokszor elengedtem már őt, de könnyebb lett volna az elején, amikor még lendületben voltam. Ha most tényleg elválunk, azt fogom érezni, hogy kicsúszik a lábam alól a talaj. De akárhányszor végiggondolom, mindig arra jutok, hogy ez már nem kapcsolat.

Közölte, hogy nem szeret. Mostanában azt is bevallotta a férjem, hogy megcsalt párszor. Nálunk nem született gyerek, így most elég magányos vagyok de majd lesz valahogy.

Felejtsd el az öngyilkosságot, fel a fejjel, nem olyan rossz ez az élet. Adj inkább magadnak hoszabb időt a sebnyalogatásra, kelleni fog.

Tisztelt Kérdező!

Őszintén remélem, hogy csak egy múló segélykiáltás volt részedről ez a "megölöm magam" szófordulat.

Kicsivel több, mint két héttel a kérdés kiírása óta eltelt időben találtál valamilyen értelmes elfoglaltságot, amellyel ezeket a negatív érzéseket le tudod győzni...

Az anyagi nehézségeid miatt ne aggódj egyáltalán! Ha gondolod, privátban megírhatod, hogy melyik nemhez tartozol, hány éves vagy - és hogy maradt-e kiskorú gyermek a házasságodból.

Szerintem több komoly segítséget is fogsz még kapni az utánam válaszolók közül. Biztosan van remény! Fel a fejjel! Mosolyogj, ne könnyezz szüntelen! Nincs okod az "örökké" tartó gyászmunkára!