Elvette a bíróság a barátnőmtől a gyerekeit. Lehet még valamit tenni?

Ez egy elsőfokú ítélet volt??? Mert nekem nagyon úgy tűnik, hogy igen. Az elsőfok sohasem lényeges, mindegy hogyan döntenek, sokszor hoznak olyan döntést, ami nem felel meg még a jogszabályoknak sem. Ezt azért teszik, hogy az igazságszolgáltatási gépezet sokáig működésben maradjon és legyen munkája, fizetése az ügyvédeknek, ügyészeknek és bíráknak. Aki egyszer bekerül ebbe a gépezetbe sokáig nem szállhat ki belőle.

A gyerekeket pszichológusnak is kellett volna látni, és teljes képtelenségnek tartom, hogy ez a helyzet így maradjon.

Nem szoktak feleségverő apukának gyereket ítélni. A házasságtörés nem lényeg a gyerekelhelyezés szempontjából, a fizikai bántalmazás annál inkább.

Fellebbezni mindig lehet és kell is, rengeteg lehetőség van.

Bocs, látom másodfok, de akkor is lehet fellebbezni.

Egy gyermekelhelyezési per akár 4-5 évig is eltarthat. A vagyonmegosztás meg akár 10-12 év is lehet.

Elsőre nekem is az jött le, hogy itt nem kerek a történet. Szerencsére ilyen dologban nincs tapasztalatom, de a való világban sajnos igen...

A kérdésre, hogy "az anyának se munkahelye, se lakása, se megtakarítása, se segítsége?", nem teljes válasz az, hogy "van fedél a feje felett, kaja az asztalán". Mert kérdezem, a barátnőnél igeiglenesen lakva? Albérletben, friss munkahellyel? Nagyon nem mindegy, hogy mit jelent ez a valóságban!!

A "nem szívesen vállalják be a bírók a megvesztegetést" sajnos nem azt jelenti, hogy nem vállalják be! Más ügy: köztudott, hogy lehet bizonyítványt venni, pénzért, ahol többen is részt vesznek benne, az aláírók osztoznak a pénzből - ez hogy lehet? Ez nem törhet félbe egy igazgatói karriert? Ugyan már, minden megfizethető, sajnos...

Az is igaz, hogy a köztudatban az van, hogy 99%-ban az anyának ítélik, szinte indoktól függetlenül a gyereket, és hogy az emberek abban, amiben nincs személyes tapasztalatuk, rózsaszín álmokat ringatnak :), amiből aztán a való világ ébreszti fel őket, ha belesétálnak a szituba!

Írok egy példát az emberek "naívságáról": Nemrég egy tájékozott, sok mindenben tapasztalt egyetemi oktatóval beszéltem egy hasonló szituról. Abban a szituban a lakás nem közös tulajdon, a férj házasság előtti szerzeménye, a feleség gyesen van még a 2.5 évessel, és a házasság óta nem dolgozik, válás esetén csak a szülői házba mehetne vissza, ami viszont a szülei halála esetén megosztásra kerül a testvérével. Az egyetemi oktató kapásból azt mondta, hogy válás esetén biztos, hogy az anyának ítélnék a gyereket! Pedig még egy "csavar", hogy ezzel kiszakítanák az addigi környezetéből, és külföldre kerülne. Biztos???

Szép lenne, ha minden úgy lenne, mint papíron, amit az első 11.45 írt. csakhogy a törvényt ki lehet játszani, és van, akik ezt megteszik, akiket nem a gyerek érdekei érdekelnek, hanem a saját győzelme, ehhez még a gyereket is hidegen felhasználják. Számtalan példa van erre. Ha ehhez van elég pénz, és pénzzel megvesztegethetők, akkor meg is csinálják.

"Azért hoznak első fokon ilyen ítéleteket, hogy az igazságszolgáltatási gépezet sokáig működésben maradjon és legyen munkája, fizetése az ügyvédeknek, ügyészeknek és bíráknak." Na, ez már valóságszagúbban hangzik, sajnos... Hangsúlyozom, nincs tapasztalatom, de... Más területeken, máshol is ilyen érdekek állnak a háttérben, miért pont a bírósági apparátus lenne kivétel?

Sok múlik a jó ügyvéden!! Nagyon igaznak tűnik sajnos, amit a 11. 46. hogy "a hatóság csak a tiszteséges emberekkel mer kekecedni....", és a többi is, amit írt! Emberek, nyissátok már ki a szemeteket, igen, ilyen világban élünk! Nemcsak a mai Magyaro-on, a kapitalizmusban is, az egész EU-ban virágzik a korrupció, akinek pénze van, sok mindent megtehet, a bíróságon és máshol is. Ki nem látott még cigányokat valutázni, akik közben pár hétre eltűnnek, majd újra ugyanott, ugyanazok, ugyanazt csinálják? Miért lehetséges ez? Soroljam még a példákat?

Valaki felvetette, hogyha az apa nyilvánosan bántalmaz valakit, nem ítélik neki a gyereket. Ugyan, nyissátok már ki a szemeteket! Emlékeztek arra az osztrák öregemberre, aki pincében tartotta 20-25 éven át a lányát 18 éves korától, megerőszakolta...stb, és 3 közös gyereküket kihozott, úgy beállítva, hogy a rossz útra tért lánya az unokákat "hazaküldte", és még hivatalosan is örökbe fogadhatta őket? Mindez azok után, hogy mielőtt "eltűnt" a pincébe zárt lány, a férfi már megerőszakolt egy nőt, bírósági ügye is lett belőle, mégis örökbe fogadhatott??? A riporternek feltűnt, hogy a gyerekek félve válaszoltak az ablakból, feltett 2-3 kérdésre, amiből kiderült, hogy tartottak az apjuktól, a rokonság is nem egy gyerekbarát embernek ismerte - a hatóság soha nem volt a helyszínen?

Mindjárt ott van a második 11.45-ös, akinek személyes példája erre a legjobb!!

Ahogy írta, szerintem is arra törekedjen, hogy a gyerekek ne távolodjanak el tőle, mert az igazán tud fájni. Mert a nagyobb talán már kevésbé, de személyiségétől függően nagyon befolyásolhatók a gyerekek. Nem örökké, mert egyszer, felnőttként talán megtudják, mi az igazság, és akkor megváltozik a véleményük arról az apáról, de a múlt már nem visszahozható, és ők is szenvedni fognak ettől, az anya is! Mégsem lehet akkor, majd utólag, mindent megváltoztatni!!!

Emlékeztek az első Bog Brother-re, az ausztráliai csajra, akit az apja "kilopott", anyja nélkül nőtt fel?

A pénz nagy úr. És a pénz miatt a sajtónak sincs értelme, és igen, főleg a gyerekeknek lenne rossz ez is... persze az apát ez mit érdekli. Tudjátok, hogy a nárcizmus egy betegség, ami miatt normál módon nem dönthetett volna így (szerintem) a bíróság!?

Bocs, hogy eltértem sok helyen a tárgytól, csak emlékeztessek a "való világra"...

Szerintem is minden követ mozgasson meg az anya, amit megtehet, amiket írtak: gyermekjólét, családsegítő központ, mellette bírósági panasznapon megtámadni, perújrafelvétel...stb, és valaki írt egy címet is. Ingyenes jogi tanácsadás is van heti egyszer a megyeszékhelyeken. Nekem akkor lenne nyugodt a lelkiismeretem a helyében, ha minden tőlem telhetőt megtennék. Ha mégsem sikerül, akkor sem fordulnék a médiához (hacsak nem a gyerek kérné), ha perújrafelvétel után az ellenperen is ilyen ítélet lenne, és ha ezek utáni nyomozásból az derülne ki, hogy semmit sem lehet tenni, akkor azon lennék, hogy elfogadjam a helyzetet, és emellett tennék meg minden tőlem telhetőt a gyerekekért, amit még így meg lehet tenni.

Nagyon sajnálom ezt az anyát, és a gyerekeket is, bárcsak tehetnék valamit...

Az előttem író szavaival teljesen egyetértek. Olyan világban élünk, ahol minden megvehető pénzért. De sok esetben az is számit, hogy az illető mennyire képes magát sajnáltatni és mennyire képes manipulálni másokat /férj / céljai elérése érdekében. Az elsőfoku döntés mi volt, ott kinek itélték a gyerekeket? A másodfok változtatott vagy csak jóváhagyta az elsőfokot?

Továbbiakban: harcolni kell...Perújrafelvétel és fellebezni, fellebezni,...hiszen a két gyermek élete, jövője a tét!

Azt hiszem egy anya nem is tud mást tenni, ha tényleg jó anyukája volt a gyermekeinek, mi nők igy vagyunk "genetikailag kódolva".

Sok erőt és kitartást kívánok!

Az előbbi kérdező vagyok.

Mint irtad, az első fokú, nem jogerős döntés az volt, hogy a gyerekek legyenek külön, majd fellebbezett az anyuka, de már a másodfokú bíróság előtt.

Ezek után a másodfokon volt tárgyalás, további tanuk, szakemberek meghallgatása / pszic, neurol./? vagy ott már csak egyszerűen közölték, hogy az I. foku döntést oly mértékben megváltoztatják, hogy mindkét gyerek kerüljön inkább az apukához!

Hát nem is tudom, hogy mit mondjak! És vajon mivel indokolták azt, hogy még azt az egy gyerköcöt is elvették az anyától?

Ezek után butaság is lenne megkérdeznem, hogy az anyuka hogy van!?- hogy is lehetne! Istenem!!!