Válás esetén 3 év körüli gyermekkel reális azt kérni, hogy alvásidőn kívül vigye csak el apuka a gyereket, mert csak az anyukájával tud elaludni? Egyébként időbeli korlát nem lenne, viheti, amennyit szeretné, csak nem napokra.

Én is anya, elvált nő vagyok, de ez nagyon elrugaszkodott dolog.

Ha bízol magadban, abban, hogy jó anya vagy, ha bízol a saját gyerekedben és szereted őt, valamit elismered annak a férfinak pontosan ugyanazt a jogát, ami neked is van a közös gyereketekkel/ nos akkor nem kell helikopterkedni egy 3 éves, ovis gyerek felett.

Az édesapja is teljes értékű és teljes jogú szülője (gondolom se böriben nincs, se jogerősen eltiltva :), ágy nála is biztosan van... nem kell itt agyonfélteni a gyerkócöt.

Ha az alap tisztelet megvan köztetek ès ma is tudod azt gondolni elvált nőként, hogy a kisgyereked apja megbízható, jó ember (hisz valaha ezért mentem hozzá, ezért szerettem, ezért vállaltunk gyereket), akkor higgadj le kérlek és mosolyogva engedd őket oda, ahová menni szeretnének.

Én is szeretem a rendszert a gyerek életében (nagy már, később ez meghálálja magát), de akkor sem lesz 3. világháború, ha a játék vagy strandolás hevében kimarad az alvás egyszer-egyszer- cserébe megbízhatóan kidől este :D

Légy elegáns és korrekt. Ne más miatt, magadért. Mutass jó példát rugalmasságból a közös gyereknek és gondolj arra, de jól fog jönni egy normális, szerető apa, ha a sulis gyerek elhelyezését 11(!) hétig kell megoldanod a 25-30 napnyi szabidból.

Aki szeret, az nem magához láncol és kisajátít: a gyereknevelésre hatványozottan igaznak érzem.

Egy normálisan elvált nő, anya

Nyilván nem az!

Az apja is el tudja altatni, és pont elég szívás lesz neki a 2 hetente láthatás. Tudom, hogy szar érzés, de nagyon jól fogja nélküled érezni magát, az apjával lesz, nem idegennel.