Hova költöztél válás után, hogyan lett saját lakásod?

Huszonévesen házasodtunk első nejemmel. Akkoriban lehetett megvásárolni a tanácsi (új nevén önkormányzati) lakásokat. Mindkettőnk szüleinek lakást megvettük külön - külön. Én nevemre a miénket, nejemére az övékét. (mindkettőnknek van tesója, azok lemondtak a lehetőségről) Be kellett fizetni egy részt, a többit törleszteni kellett. Házassági szerződésünk már eleve volt, hiszen mindkettőnk nevén volt egy - egy zártkerti hétvégi kert. (én vettem saját keresetből, nejem örökölte) A tanácsi lakások vásárlását szerződéskiegészítéssel belevontuk a házassági szerződésbe. Mindketten a sajtunkként kezelhettük onnantól, hiába a házasság alatt szereztük, mivel a vásárlás alapját a szülői család eddigi bérlése adta. Így válásnál mindkettőnknek a volt egy - egy lakóingatlana, még úgy is, hogy benne laktak a szüleink.

Szüleim időközben vettek vidéken egy családi házat és odaköltöztek. Válás után 4 évig szüleimmel laktam a Budapesti lakásomat pedig kiadtam bérbe, mivel exem egy igen komoly adósságot hagyott rám. Vidéken is találtam munkát, mellette pedig estin tovább tanultam. Ez annyira jól sikerült, hogy jelentősen megemelkedett a fizetésem új munkahelyre kerülve. Ráadásul az addigi, részben fizikai munkámat szellemi tevékenységre váltottam. Ezt követően kellett kb. 1,5 év, mire elmondhattam, hogy ismét talpra álltam. Amikor megfelelően helyzetben éreztem magam új tartós kapcsolatra is igényem lett. Addig legfeljebb alkalmi és rövidke viszonyaim voltak, de nem csak néhány. Megismertem egy nőt, aki miatt érdemes volt visszaköltöznöm a fővárosba. Fél év után összebútoroztunk. Kibéreltünk egy kis lakást barátoktól. Neki is volt egy lakása, így a két bérbe adott ingatlan fedezte a rezsinket és némi ki bevételt is hozott. Mindketten ismét tovább tanultunk. Ami ismét fizetésemelkedéssel járt. Később pedig önálló vállalkozók lettünk (külön - külön). Két év után összeházasodtunk és családot alapítottunk. Sikerült még más ingatlant is vennünk, majd eladni és nagyobbat venni, kiadni őket. Többször adtunk, vettünk. Manapság, ötvenes éveinkre nagy penthouses lakásban lakunk (ahonnan fél Budapestet belátni) és kiadó ingatlanjaink is vannak, szüleim vidéki háza pedig, amolyan hétvégiház funkciót tölt be.

(megjegyezném, mi még mindig nem számítunk gazdagnak, csupán elértük, hogy megtudjunk élni egy normális szinten. Minimális luxus, sok meló, ésszerű pénzbeosztás... Fontos, hogy mindketten ezen dolgozzunk, együtt jóban, rosszban! Első nejemmel ez nem jött össze.)

A lényeg, talpra lehet állni válás után is, de dolgozni kell érte. Sokat, nagyon sokat!

Sok sikert, erőt és kitartást kívánok!