Túl lehet jutni az exemen valahogy?

Szereted az új párod, de nem tűnsz szerelmesnek. Ez így nem jó.

"felfigyelt rám...szeret engem..." Ha szerelmes lennél, nem éreznél már a régi iránt.

Azt megsúgom, hogy a régi csak élősködik rajtad és évek óta veled biztosítja a lakhatását.

Én voltam nagyon hasonló szituban. Szárnyaltam a szerelemtől, amit az új párom iránt éreztem. Az exem meg még fél évig lakott nálam, mert nem volt hova mennie, csak az anyjáékhoz a putriba, nem volt állása se. Adtam neki fél évet, hogy anyagilag helyrejöjjön, nem kértem a rezsibe se, de még fél év múlva is csak úgy tudtam kirakni, hogy összecsomagoltam a holmiját. Örülhetek, hogy nem ölt meg. Fél éven át lakott úgy nálam, hogy én heti szinten máshol aludtam, más férfi karjában, de ez se zavarta annyira, hogy magától elmenjen. Mindez mit igazol? Azt, hogy sose szeretett és csak a lakhatásért volt velem. Aki szeret, az inkább megy a híd alá, mint hogy ilyen szituációban benne maradjon.

Hát persze. Hozzám is így cuccolt be a következő hajléktalan. Valamiért bevonzzuk ezt a típust. Rohadt jó fizetése volt az enyémhez képest.

Majd rájössz, hogy a lakhatásukat oldják meg veled, de akkor megint késő lesz.

#5: Azért a saját érzelmi vívódásaitokat ne azokon a normálisan gondolkodó férfiakon verjétek már le, akiknek azért nincs lakása, mert minek?

És nem a kérdező férjére célzok, az egy élősködő tróger. Meg nem is a te hajléktalanodra...

Ne kelljen már ingatlant vennem a befektetéseimből azért, hogy villoghassak a nőnek, hogy "látod, van lakásom?" mert ha összeköltözünk, akkor az egyik úgyis ki lesz adva, hogy ne eméssze feleslegesen a pénzt, azzal meg csak a nyűg van meg akkor is ugyanúgy el lehet lőni az érzelmi zsarolást, hogy "Hát a Béláék olyan régóta laknak benne meg ott van nekik a pici gyerek és mindig időben fizetnek, nem akarom kitenni őket így nincs hova mennem."

Itt sajnos azt kell mondjam, hogy a saját csapdátokba sétáltok. Ki kell vágni, akkor is ha nincs munkája van hajléktalanszálló. Nem azért fizetünk ennyi adót (ha dolgozol, akkor te is), hogy feleslegesen tartsuk fenn ezeket az intézményeket. Lehet takarodni oda, ha meg balhézik meg fenyegetőzik, akkor lehet szólni a hatóságoknak. Ennyire egyszerű...

Nem értem a nőket, ismerkedésnél annyira gonoszak tudnak lenni és egy pillanat alatt indoklás nélkül repülsz a kukába, de ha már megszeretnek valakit, akkor lehet bármilyen tróger az illető, akkor is ragaszkodnak hozzá. Vagy a másik véglet a "bocsi, megcsaltalak, hirtelen jött nagy szerelem, holnap költözz el, max holnapután mert a cuccaidat akkor kirakjuk az ajtó elé."

Tényleg csak ezek a végletek vannak? Normális ember nincs, aki nem vágja ki a másikat egyből - főleg ha nem is ő a hibás - vagy olyan, aki meg kivágja a másikat - főleg mivel hosszú időn át döglődött a kapcsolat - ha az hónapokig vagy évekig akar élősködni?

Ilyenkor csak az új pasit sajnálom, hogy szegény kitart melletted, miközben te egy háztartásban élsz az exeddel HÓNAPOKIG...

Amíg együtt éltek addig nehéz lesz túljutni rajta.

én leülnék vele beszélni, kideríteni hogy mik a tervei, vagy megadni egy határidőt, amíg költöznie kell.

Te még nagyon nem vagy kész egy új kapcsolatra. Sosem értettem, hogy mi a francért kell ugrálni egy lezáratlan kapcsolatból a másikba. Ennyire nem lehet függőnek lenni, mint egy drogosnak.

Normális nő kivágja a pcsába az exet, ha vége, és nem játszik Teréz anyát.

Az új pasi helyében meg lelépnék mellőled, mert fingod nincs arról, hogy valójában mit is akarsz. Vagy lezárod most, vagy maradsz vele. De minek szívatod ezt a szerencsétlen flótást, mert jelenleg ezt csinálod, ha beismered, ha nem.