Lassan 5 éve vagyok a férjemmel, a kapcsolatunk eleje olyan rózsaszín álom világ volt, megannyi érzéssel, de csak részemről. Válás merült fel bennem, mit tehetnék?

Itt jó,jó hogy kiönthetem a lelkem nektek,és jól esik ezt leírni.. 17 éves voltam mikor beleszerettem a férjembe,egy társaság, mindig lenyűgözött hogy olyan csendes,és a mosolya ,a mosolya gyönyörű volt.. Egyik nap bele néztem a szemébe, csodálatos érzés fogott el,úgy éreztem nekem ő kell,hogy köztünk kell hogy valami történjen.. Sokáig csak néztem,szinte nagyon feltűnően,ő észre sem vett,pedig nem volt senkije.. Majd egyik nap nem tudtam tovább magamba tartani a titkot,elmondtam neki hogy bele szerettem .Össze jöttünk,seta,séta , csodálatos volt minden,és az érzések is.. Majd rá 1 évre vettünk házat (kölcsön) éreztem hogy szeretem,és tudnám szeretni életem végéig,vele képzeltem el az életem, csak őt akartam magam mellé.. Be költöttünk,dolgoztunk mond ketten,sokat meséltem neki,énekeltem,főztem,mostam..Élet vidám voltam,szeretek beszélni,sokat,szeretem a zenét,a jó lélekig ható filmeket,olvasni.. Egyre inkább éreztem egy idő után,hogy nem ő a nekem való,nem tudott nevetni,ha énekeltem, elhulyeskedte,ha beszéltem a lelki világomról,nem figyelt oda ,nem mondott semmit,egy megértő szava nem volt hozzám, nem tudta kielégíteni a vágyaim.. De ekkor én erre annyira nem is figyeltem,majd szültem,semmibe szinte nem segített,teljesen magamra voltam utalva..Majd szülés követő egy évben,rájöttem hogy sok mindenbe hazudott,másnak állította be magát,ő nem is olyan ember,milliószor hazudott a szemembe.. De maradtam,hátha helyre jön minden,ugye majd az idő,és itt állok egyedül,mert válni akarok,úgy érzem, egyedül vagyok,nincs lelki társ,nincs már semmi,csak menni akarok,boldog akarok lenni..De sok kérdés megfordul a fejembe,vajon vajon lehetek még boldog,vagy létezik igazi lelki társ? Neki én vagyok az első,de bízni már nem tudok benne,nem érzem a biztonságot,és nem is szeretem,bár vannak olyan érzéseim hogy jol esik néha megölelni,de az igazi jó érzés az az,ha nincs itthon.. Jól érzem magam a gyerekkel,akkor tudok igazán magunkra, magamra,és rá figyelni,ha a férjem nincs itthon.. Ti.mit tennetek ilyen esetben?