Perköltség, mennyi az annyi?

A válóper megindításának illetéke jelenleg 30.000 Ft. Ezt kell a keresetlevélre felragasztani bélyegben. (Ez az összeg változhat, ezért mindig érdemes megnézni az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény hatályos változatát.) A másik fél által a per során előterjesztett alperesi viszontkereset illetékmentes. Amennyiben közös megegyezéssel válnak el a felek, úgy azt érdemes megnézni, hogy esetleg a keresetindítás költségeit eloszthatják. Ha a házasfelek között valóban jó a viszony, akkor a keresetindítás illetékét közösen viselhetik, ha erről meg tudnak állapodni. Keresetindításkor költségmentesség kérhető, a szükséges nyomtatvány a bíróság polgári irodáján szerezhető be. Ehhez a legjobb, ha elmegyünk a bíróság panasznapjára, ahol jogvégzett személyek segítenek nekünk a keresetlevél megírásában, és tájékoztatást adnak a költségmentességi nyomtatványról, és annak kitöltéséről is. Azt már előzetesen jobb, ha tudjuk, hogy költségmentességre akkor van lehetőségünk, ha a családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj legkisebb összegét (ez 2016-ban: 28.500 Ft), és vagyonunk nincs. Ilyenkor a kereset beadásakor nem kell lerónunk az illetéket. Ha a válóper során nagyon eldurvul a helyzet, és gyermekelhelyezés terén van vita, vagy egyéb kérdésben szükséges bizonyítás, akkor szakértőt rendel ki a bíróság, melynek szintén tetemes mértékű költsége van. Szintén megnövelheti a költségeket, a házastársi közös vagyon megosztásának kérdésköre. A házassági közös vagyon megosztásáról részletes vagyonleltár készül, és ilyenkor az ügyvédi munkadíjjal – mely az ügyvéd és ügyfele közötti szabad megállapodás tárgya – is számolhatunk. Egyedül egy kivételt enged a jog: ha a házastársi közös vagyon kizárólag ingóságokból áll, és házastársunkkal már elvégeztük egymás között ezeknek az ingóknak a természetbeni megosztását, akkor nem szükséges közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalni a megállapodást, ilyen módon megspórolhatjuk az ügyvédi költséget. A válóperben hozott ítélet ellen fellebbezésnek van helye. Ez a fellebbezés illetékköteles, amely illeték jelenleg 15.000 Ft. Ha a fellebbezés az ítélet vagyonjogi része ellen irányul (kivéve a lakáshasználatra vonatkozó vagyonjogi rendelkezést), akkor az illeték nagysága az általános fellebbezési illetékszabályok szerint alakul. Mielőtt beadnánk a fellebbezést, fontos, hogy megnézzük ilyenkor is, mint a keresetindításnál, az illetékről szóló jogszabályt, és szükség esetén kérjünk felvilágosítást a bíróság kezelőirodájától. A bíróság az ítéletben a perköltségről is dönt majd. Perköltségnek számít mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozódás és levelezés költsége, eljárási díj, tanú- és szakértői díj, ügygondnoki és tolmácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége stb.) A perköltséghez hozzá kell számítani a felet képviselő ügyvéd, jogtanácsos, illetve a közvetítő készkiadásait, költségét és munkadíját is. A perköltség tárgyában történő határozathozatalkor a bíróság az összes körülményt mérlegeli. Dönthet úgy, hogy teljes egészében mellőzi a perköltségben való marasztalást. Mondhatja azt az ítéletben, hogy minden fél maga viseli a perrel kapcsolatos költségeket, de dönthet arról is, hogy kizárólag valamelyik fél (csak a férj vagy csak a feleség) köteles viselni a perköltséget.

Mindenképpen érdemes tehát minél gyorsabbra, és egyszerűbbre „tervezni” a válást, hiszen így jelentős összegeket spórolhatunk, és mindkét fél számára anyagi értelemben is „fájdalommentesebb” lesz a válás. Itt most nem térnék ki a gyerektartásdíjra, mert az ugyan nem konkrétan a válóper költsége, azonban azt követően havi rendszerességgel fog „jelentkezni” a különélő szülő terhére. Ez a szülő számolhat azzal is, hogy ha nem fizeti a gyerektartási díjat, akkor a gyermeket nevelő szülő behajtathatja tőle, illetve feljelentést is tehet ellene tartási kötelezettség elmulasztása miatt.