Mire számíthat egy nő, ha nem szeret kiszolgálni senkit sem?

Társkeresés terén és eddigi kapcsolataimból kiindulva szinte mindig (!) azt tapasztaltam, hogy a férfiak elvárták a kiszolgálást. Amikor ez nem történt meg, akkor megromlott a kapcsolatunk, én lettem a szemét feminista, mert merészelek felnőtt emberként tekinteni a másikra és merek magamra is időt fordítani.

Úgy gondolom, hogy ha én eltakarítok magam után, elmosogatok magam után, tudom magam ruháztatni és etetni, akkor más felnőtt ember is képes rá. Sokszor voltak abból problémák, hogy nem tolok a másik feneke alá mindent, mint egy anyuka, nem végzem el helyette az ő feladatát, stb. Pl.ha széthagyja a ruháit, akkor nem szedem össze, hanem inkább átlépek fölötte. A sajátomat persze mindig elteszem összehajtva a szekrénybe. Vagy pl.mikor a másik összecsinálja a wc-t, akkor nem takarítom ki utána, csak magam után, ha én piszkoltam össze. Az sem zavar, ha a másik ember a mosatlanjával telepakolja a mosogatót, mert akkor a mosatlanjaimat elmosom a fürdőszobában és kitakarítom utána a mosdót. Persze ritkán a másik helyett is szoktam dolgozni, mondjuk amikor padlót takarítok, akkor az egész lakásra szokott vonatkozni, illetve bútoroknál is. Csupán nem vagyok szolgalelkű, és nincs arra ingerenciám, hogy mindig a másik felnőtt ember után pakoljak el és lássam el, mint egy gyereket. Persze az más állapot lenne, ha ideiglenesen lebénulna a párom, megbetegedne. Akkor természetesen segítem őt és rendet teszek nála is, de amíg nem áll fent ilyen probléma, addig nem szívesen csinálok meg más helyett dolgokat.

Ilyen vagyok. Ettől még tudom szeretni a másikat, csak helyette melózni nem szeretek. Mekkora hátrány ez párkeresésnél?