Mi az oka, ha megmondom, nem akarok kapcsolatot, barátkozni se akar senki? N

20: van 10+ éves lány barátságom. Mikor kapcsolatban vagyok, akkor is megmarad.

Fordítva viszont több lány barátot vesztettem már el.

Kedves Kérdező!

Ez egy nagyon összetett kérdés, oldalakat lehetne róla írni, vagy akár még egy könyvet is. :) Röviden és tömören én úgy gondolom, hogy általánosságban férfi és nő között nem működhet barátság, legalábbis nem olyan szinten, olyan mélységben, mint azonos neműek között. Persze mint mindenhol, vannak kivételek, meg speciális helyzetek.

Nézzük a Te példád. A szavaidból azt veszem ki, hogy azok a férfiak nem akarnak barátkozni veled, akik eleve párkapcsolatot kerestek és nem barátot. Szerintem ilyen esetben teljesen normális hogy nem akarnak belemenni a "legyünk barátok" dologba. Gondolj csak bele, van egy férfi, aki vonzódik hozzád, mint nőhöz, te meg csak barátként tekintesz rá. El tudod képzelni milyen szar érzés egy férfinak, amikor ott van előtte álmai nője, sok közösen eltöltött idő, egyre jobban beleszeret, de ő csak barátnak kell. Aztán az ő szeme láttára jön össze egy másik pasival, esetleg még szerelmi bánatát is megosztja vele, mint jó baráttal. Közben meg titokban reménykedik, hogy egyszer majd hátha viszonozzák a szerelmét, és boldogan élnek, míg meg nem halnak. Na a pasik nagy többsége ezért nem megy bele barátságba olyan nővel, akihez vonzódik, akitől többet szeretne, inkább megpróbálnak továbblépni.

Teljesen más a helyzet, amikor van egy független nő és egy független férfi, akik mondjuk összefutnak egy baráti társaságban, amikor egyikük sem keres kimondottan párkapcsolatot. Aztán elkezdenek beszélgetni, haverkodnak, barátkoznak, továbbra is együtt bandáznak, stb. Ilyen esetből akár barátság, akár párkapcsolat is kialakulhat. De tegyük fel, kialakul egy jó barátság. Hosszútávon ez se nagyon szokott működni, legalábbis nem olyan intenzitással. Férfi-nő barátság esetén nagyon gyakori, hogy idővel (ha nem az elejétől fogva) az egyik fél többet szeretne, próbálkozik, reménykedik, kivárásra játszik, stb. De ha egyik sem akar többet a másiktól, még a gyenge pillanataikban sem vigasztalják meg egymást, feldobva egy kis extrával, akkor legtöbbször akkor ér véget vagy legalábbis alábbhagy a barátság, ha valamelyik félnek párkapcsolata lesz.

22-es vagyok, az előbb a kérdezőnek válaszoltam, most reagálnék pár szóban a kommentekre is.

9-es, 10-es: Sok igazság van abban, amit írtok. Azt meg tudom erősíteni, hogy "a nem akarok kapcsolatot senkivel" tényleg azt jelenti, hogy veled nem akar, de mással akár igen, csak még nem találta meg azt ez embert. Ha nem akarsz tőle semmit és ő sem, akkor teljesen rendben van, hogy együtt bandáztok, haverkodtok, eljártok szórakozni, mintegy közös unaloműzés. De ezt azért nem nevezném barátságnak, ez inkább csak haverság kategória.

15-ös: Igen, tényleg vannak ilyen nők is, akinek nem kell egy pasi se párkapcsolatként, de körbeveszik magukat pasi barátokkal, szinte kihasználják őket anyagilag, akiket csak azért "tartanak", hogy szórakoztassák őket, fizessék a szórakozásukat, elvigyék nyaralni, stb. Na ezeket a nőket érdemes nagy ívben elkerülni, mert valamit nagyon tudnak, még ha nem is szándékosan teszik, de nagyon könnyen az ujjuk köré csavarják a pasikat, akik képesek teljesen beleszeretni, aztán reménytelenül küzdeni érte akár évekig, rengeteg időt és pénzt elpazarolva.

Egyébként nem tartom ördögtől valónak a férfi-nő közötti barátkozást, haverkodást, de tudni kell helyén kezelni a dolgot. Amikor független voltam, én is barátkoztam nőkkel, olyannal is, akitől többet szerettem volna az elején. De ilyenbe akkor mentem bele, amikor nem volt más nő a láthatáron. Sokat lehet tanulni ezekből a barátságokból, néhány átbeszélgetett este/éjszaka segíthet közelebb kerülni az élet nagy titkainak, a női lélek rejtelmeinek megértéséhez. Arról nem is beszélve, hogy nagyon könnyen előfordulhat, hogy pont egy női barát baráti társaságában találja meg az ember az igazit. Sokkal könnyebb baráti társaságban ismerkedni, mint vadidegenekkel.