Miért hirdetik azt itt a gyakorin, hogy extrém szűznek/nőtelennek lenni nem gàz?

Leszólják őket, az emberek nem tudják elfogadni, hogy mindannyian mások vagyunk, más a genetikank, más hatások értek, máshogy alakult az életünk, mások a vágyaink. Pontosan tudják jól, hogy nem stimmel valami, nem kell beléjük rúgni még egyet.

”Hanem elegedjen meg azzal amit a képességeivel egy szinten van! Meg szerintem meg is elégszik...”

Ez nem így működik, ha most holnap összetöröm a pofámat, attól szerinted a vágyaim megváltoznak? A preferenciák genetikai alapúak, el lehet cseszni a kulsodet, belsodet, karriered, mindent, a vágyaid nem fognak változni.

Igazából hogyha valaki TÉNYLEG nem akar semmit a nőktől, akkor szerintem sem gáz.

Olyan ez mint a kávé, ha valaki soha életében nem ivott kávét, de nem is akar és köszöni szépen jól megvan anélkül is, akkor azzal szerintem nincs semmi gond.

A probléma ott kezdődik, amikor valaki valóban szeretne párkapcsolatot (vagy szexet) összehozni, de ez sosem sikerül neki.

Szerintem sem gáz, bár én csak a külsőmnek köszönhetem, hogy nem vagyok ilyen. De én is határeset vagyok, tehát az a férfi aki nálam is rosszabb adottságú, annak teljesen meg tudom érteni, hogy ilyen a helyzete és együtt is tudok vele érezni maximálisan.

Ti nők nem tudjátok mekkora előnyben vagytok a fiatal korotokban. Szexuálisan még később is talán. Ti nem tudjátok elképzelni milyen az a reménytelenség, amikor nem esel bele a férfiak abba a hányadába akik a nők egyáltalán emberszámba vesznek, főleg azokéba akiket férfiszámba is. Tehát ti könnyen beszéltek. De majd visszaadja az isten sok ilyen nőnek aki 40 évesen egyedül marad 2 gyerekkel, amikor a volt férje fiatal nőt kúrogat és még a tartás díjat is elmutyizza jogi ügyeskedéssel. Ez az isten büntetése az ilyen nőknek.

Én pedig azt tartom ultragáznak, hogy több "férfi" azt csinálja, hogy elcsavarja a nők egy részének a fejét, eljátszadoznak vele, lesz egy-két gyerek, és otthagyják a nőt... És erre büszke több "férfi", hogy "mán x csajom megvót".

Akkor inkább egyedül élni, mintsem ilyenek körülmények közt.

A környezetemben nyílt titok, hogy az vagyok, mégsem mer senki beszélni róla. Mondjuk ez azért van, mert az a pár ember, akivel körül vagyok véve, elég intelligens, hogy tudja mi tabu is mi nem. Ezért pl. csak annyit tesznek, hogy folyton kérdezgetik, hogy mikor lesz barátnőm... Egy másik öreg pedig: "milyen volt a buli, hány csajjal voltál, minden csaj amit kihagysz halálos bűn...". Pedig jól tudja, hogy kb. soha nem voltam bulizni.

Egyébként néha hajlamos vagyok azt hinni magamról, hogy főnyeremény vagyok és a nők, akik rám se néznek, nem is sejtik, hogy mit hagynak ki. Aztán észhez térek és kiröhögöm magam.

Ami az "valami nagyon nincs rendben velük" témát illeti: hivatalosan is szociális fóbiás voltam (vagyok?) és depressziós. Magamtól soha nem keresem az emberi kapcsolatot, de ha más közeledik, általában szívesen veszem. Kitűnő papucs férj lenne belőlem.

Ennek sok oka lehet, én is érintett vagyok ebben. Én nem ezt tapasztaltam, inkább bírál minket a "nagyokos" többség, tisztelet a kivételeknek.

Szerintem ehhez senkinek semmi joga nincs, aki ezt nem tapasztalta meg. Nekem nagyrészt mentális betegségek az oka, és nemcsak a nőkkel kapcsolatban van nagy problémám. Mindig ilyen voltam, változtatni rajta nem tudtam. Ez olyan bunkóság, mintha azt róná fel valaki egy vaknak vagy nem halló embernek, hogy milyen ciki ez, hogy nem lát, meg nem hall.

Aztán, akiknek a kinézete úgymond nem előnyös, azok sem tehetnek róla.

Aztán vannak olyanok, akiknek minden más dolog stimmel, de a nőknél egyszerűen nincsen szerencséje. Olyanok tetszenek neki, akiknek ő nem, és fordítva.

Akik még valamiért nem szeretnének nőkkel kapcsolatot, az megint egy külön kategória.

Tehát mindent egybevetve, nagy szemétség emiatt leszólni valakit! Az ilyen tipikusan azoknak a stílusa, akiknek lila párájuk sincsen a másik helyzetéről, akiket bírálnak, mert nekik ez jól megy.