Fiúk, Lányok, ti összejönnétek 1 vagy 2 gyereket nevelő elvált személlyel?

Nálam a gyerek kizáró ok lenne, ilyen szempontból mindegy, hogy elvált vagy megözvegyült a férfi.

23/N

Nincs gyerekem és nem is akarok. Volt egy kapcsolatom, ahol a férfinak már volt egy kiskorú gyereke (túl sok érzelmi kavarodással jár) így én már csak gyermektelen társsal tudom elképzelni, aki szintén nem szeretne családot.

38N

Elvált egy gyermekes apuka vagyok, szóval minden további nélkül, ha minden más stimmel. De jobban visszaemlékezve, sosem voltam elutasító elvált anyukákkal szemben, még legény koromban sem.

Nyilván elvált és özvegy anyuka, apuka között van különbség, nem is kicsi. Teljesen más életutak, más típusú tragédiák. De persze mindkét esetben van kockázat, hogy nem dolgozta fel a tragédiáját és ez nagy hatással van rá, az egész életére rányomja a bélyegét. De csak emiatt nem szabadna senkit sem elutasítani kapásból.

F36

Nem kötelező együtt élős kapcsolatban gondolkodni. Én egyedülálló nő vagyok,van egy gyerekem aki 13 éves volt amikor egyedül maradtam Vele.

eleve nem szerettem volna összeköltözős kapcsolatot, viszont egyedül sem akartam maradni. sosem titkoltam el ezt az ismerkedésnél.

Tévhit,hogy nehéz így ismerkedni,sok lehetőségem volt, tehát nem kellett "leadnom" az elképzelésemből.

Találtam ilyen párt.Jelenleg is együtt vagyunk.Annyi időt töltünk együtt amennyit tudunk, mindenben egymás mellett állunk, de külön élünk,nincs közös vagyonunk, ami szintén konfliktusforrás lehet, sőt, akár azonos fajsúlyú egy gyerekkel.

"Van különbség amúgy, ha özvegy, akkor "nevelheted" a gyereket, "

Sajnos ez nekem nem jött be. Exem özvegy volt, de még két olyan rosszindulatú, utálatos, gonosz gyereket, mint amilyenek neki voltak:(((( Pedig nem volt ott az anyuka ugye, anyuka családja is messze lakott (és nem is bujtogattak, sőt örültek is nekem, amikor találkoztunk, hogy vagyok/leszek a meghalt testvérük gyerekeinek az életében. Mégis külön mentünk, én nem bírtam egy állandósult aláaknázott terepen élni. Amúgy rájöttem, nekik valeszeg az volt a bajuk, hogy évekig (kb. 5 évig) voltak csak apjukkal, és így már kialakultak a szerepviszonyok, NEKIK nem hiányzott oda senki. (Exem pedig az a tipikus pasi, aki mindenkinek meg akart felelni, soha nem állt ki mellettem, én pedig belefáradtam, egy évig bírtam)

Özveggyel is vigyázni kell. (Nálam a gyerek már kizáró tényező, igaz, azóta már megtaláltam a páromat).

N/34

No vgyok.

Elvalt voltam 1 kicsi gyerekkel. Orultem mint majom a farkanak, hogy osszejottem egy tobbgyerekes elvalt apukaval, akinek "nagy" gyermekei voltak.

Soha tobbet! Soha! Senkinek se ajanlom. Maradtam.volna egyedul a gyermekemmel.

Sajat ismerettsegi korben ezek a tapasztalatok: elvalt egy kisgyerekes hetvegi apuka - nokent bevallalhato. Forditva ferfikent nehezebb lehet es erosen attol fugg a gyerek milyen szemelyiseg es az anyuka mennyire kepes szepen kezelni a helyzetet (kicsik feltekenyebbek az elejen, de utana jobban ragaszkodnak, a nok azert engedik a beleszolast a nevelesbe ha elotte atbeszelik a ferfival es annak is van ra igenye es azonos az ertekrendjuk neveles teren is).

Kamasz koru gyerekesekkel mindegy hany gyereke van es hetvegente vagy hetkoznap nagyon nagyon nagy mellefogas tud lenni. (Nem.nevelhet max haverja lehetsz, de kepes vagy e egy hatarokat feszegeto pimasz sokszor bunko 16-17 evessel egyuttelni?)

Tobbgyermekes csak abban az esetben johetne szoba ha ozvegy...

44N