Miért van ledöbbenve mindenki amikor elmondom, hogy én egy átlagos lányt keresek?

Az átlagosság alatt nem feltétlenül a kinézetet értem hanem abszolút minden szempontot. Nekem egyáltalán nem feltétel, hogy a lánynak diplomája, jól kereső munkahelye, lakása meg miegyébje legyen. Sőt ha ezekből egy is van amit saját erejeből ért el, már elég. A jól kereső munkahellyel sok munka jár, kevesebb szabadidő, ezért kevesebb ideje van boldognak lenni...még akkor is ha szereti a munkáját. Ha nincs nagy vagyona (autó, lakás), kisebbek az elvárásai, alacsonyabb elvárások kevesebb csalódáshoz vezetnek, ezért könnyebb boldoggá tenni.

Amúgy már volt olyan barátnőm akinek a fentiek közül mindene megvólt, mivel gazdag családból származott de mindezek ellenére láttam rajta, hogy nem boldog. Szülinapjára új macbook kellett, új autó (kijelentette, hogy Smart legyen mindenképp). Ezeknek örvendett mindaddig amíg újak voltak, oszt sülyedt vissza a hétköznapok szürkeségébe, mivel egyetemre is járt és dolgozott is mellette. És még büszke is volt erre, mert céltudatos, motivált...csak, hogy elsuhan mellette az élet.

Nekem jelenleg van jó munkahelyem de le tudnék mondani róla csak, hogy több időt tudjak tölteni egy olyan lánnyal akit szeretek. Habár szeretem amit csinálok de nem hajtanék menedzseri posztra -> kevesebb felelősség -> kevesebb munkában töltött idő.