Valóban szempont a nő családi háttere?

Szempont persze. Nyilván nehéz ezekből a dolgokból kinőni. De mindig azt kell nézni, hogy jelenleg milyen a másik. Az ember változik, idővel rendbe teszi magában a gyerekkori családi dolgokat és elhagyja a tanult rossz példákat. Nekem sem volt éppen pozitív családi hátterem, magamon is látom ennek a hatásait. De pont ezért igyekszem nagyon sokat változtatni ezeken. Volt néhány kapcsolatom, ahol ezek még gondot okoztak mert nem volt éppen egészséges lelki világom a szeret meg figyelemhiányból adódóan. De mivel láttam, hogy ez nem lesz így jó sokat változtam és mára szinte teljesen kitörtem ebből. Ezért nekem is nyilván rosszul esne, ha valaki emiatt hagyna el, mert már semmi hatása nincsen rám. Én tényleg annak a híve vagyok, hogy a párunk mostani állapotát kell nézni. Hatalmas baromságnak tartom ha valaki emiatt szakít hogyha amúgy semmilyen jel nincsen, hogy a párjára hatással lenne a családi háttér.

Szóval igen, számít mert van hatása az emberre. De ha sikerült ebből kitörnie a másiknak és továbblépni akkor baromság emiatt szakítani.

Naná hogy szempont! Ha már választhatok, akkor nekem fontos hogy milyen "csomagot" hoz a nő. Tudom, a férfiak többsége bevállal bármit csak hogy ne legyen egyedül, a szemetebb része meg kihasználja a lányokat.

Én mindig is olyanokkal voltam, amilyen én vagyok. Nekem ez az alkesz após, lezűllött család sosem volt minta.

Inkább a szülővel való kapcsolatát nézem, mint a szüleit. Arról nem tehet a gyerek, ha a szülő alkesz vagy gyilkos. Neki választása, hogy ezt az utat nem járja, így elhatárolódik tőlük, amennyiben gyilkosok és alkoholisták maradnak. Ha gyűlöli ugyan a gyilkosokat és alkoholistákat, de megalkuszik velük és lefekszik nekik, mert az érdeke, kényelme, félelme így diktálja, az a szememben rosszabb a gyilkosnál vagy az alkoholistánál és nagyobb vörös zászló, minthogy honnan jön és hova tart.

32/f

Ez bonyolult és emberfüggő. Valaki azt vallja, valaki meg ezt.

Az ismeretségi körömben nagyon sok példával találkoztam: volt olyan, ahol a srác csonka családban nevelkedett, volt egy féltestvére és azóta irigylésre méltó családja van és ők a mindenei, büszke rájuk, remek apa. Olyan amilyet ő is szeretett vola.

Viszont van olyan ismerősöm is, aki normális családban nevelkedett, a párja is, viszont a pasas nem akar hallani házasságról. Született nekik baba, már 3 éves, de eljegyezni sem áll szándékában a lányt, aki viszont meg szeretné. Közben a lány a pasi szüleivel is olyannyira összeveszett, hogy nem látogathatják meg az unokát, csak akkor láthatják, ha a csajó elviszi hozzájuk, de a gyerek nem is maradhat a nagyszülőkkel az anyja jelenléte nélkül...

Nem mindig szabad ebből kiindulni, hogy kinek mi a családi háttere. Sosem tudhatjuk, hogy mi mit fogunk kihozni, vagy hogy milyen irányban fog haladni a saját családi életünk. Nyilván a nevelés és a látottak befolyásolják a gyereket, de közel sem biztos, hogy ez negatív irányt vesz felnőttkorában és ő is ugyanilyen lesz, vagy épp az ellenkezője, hogy nem fogja megengedni azt, hogy az ő gyerekei is ilyen életet éljenek, mint amilyet ő tapasztalt.

IGEN!

És egyre fiatalabban előjön! Sok fősulis srác is nézi, hogy a diploma után könnyebb legyen és ehhez sokkal jobb eszköz egy gazdag, befolyásos család lánya, mint egy melós családé.

Én meg azért kerülöm a problémás családok lányait, mert nincs szükségem arra, hogy tőlem kérjen pénzt a drogos öccsének, vagy, hogy jó pofiznom kelljen az alkesz faterjával.

Ráadásul sok lány csak menekülési eszközként tekint a pasira, de hálátlan módon, azaz nem becsüli meg magát, hanem lelép a srác mellől, ha jön egy jobb.

Én