Akik itt rendszeresen hangoztatják, hogy "próbálj meg egyedül is boldog lenni" meg "a párkapcsolat nem az élet egyedüli értelme", azok miben találták meg az életük sava-borsát?

Ha választani kéne, leginkább az utolsó.

Bár jó helyen dolgozom, de nekem a munka az csak munka, így ha letelt a 8 óra, elfelejtem. Egy jó könyv, filmnézés, főzőcskézés, kutyasétáltatás (saját nincs, menhelyen), ezeket mind élveztem egyedül, ill. a macskámmal:) (Azért tettem hozzá, mert a macska nagyon sokat dobott azon, hogy ne érezzem üresnek a lakást).

Aztán voltak ismerőseim, barátoknak nem nevezném őket, de simán jó volt velük elmenni bringázni, vagy kirándulni.

Én sem értettem régen, mit értenek ezalatt a légy egyedül is boldog szöveg alatt, de aztán úgy hozta az élet, hogy meg kellett értenem:D Rájöttem, hogy közel a 30-hoz nem ismertem igazán önmagam, és nem éreztem teljesenek magam valaki nélkül. Ami ugye nem valami jó.

Azóta 30 elmúltam, és két éve kapcsolatban élek. Szeretem a párom, de már nem törnék darabokra, ha úgy alakulna, hogy szétmegyünk..

Lehet rosszul értelmezem a kérdésed, de tényleg nem a kapcsolat adja meg az élet lényegét. Az a szerelem. Az a fajta lelki kötődés ami magától jön, nem lehet csak úgy tenni érte. Önmagában kapcsolatban lenni nem jelent sokat.

Mìg ezt nem találja meg az ember addig "kapcsolatozik" (mert igen ez csak pótlék a fent leìrt nélkül) dolgozik,szórakozik, nekem a tánc volt az életem mìg nem jött :D

Nemtom, én senkinek se mondom, h 'próbáljon egyedül is boldog lenni'. Mert a boldogságot azt nem próbálni kell, hanem az vagy van, vagy nincs.

Én pl. többnyire boldog vagyok egyedül is, meg párkapcsolatban is, ennek az az egyszerű oka, hogy észreveszem az élet apró örömeit, abban is meglátom a jót, amiben sokan nem. Pl. én egy szelet csokit is hatalmas élvezettel falok be. Vagy egy számítógépes játékkal is hatalmas átéléssel tudok játszani, sőt én a munkámat is úgy fogom fel, mintha hobbi/játék lenne. Tuljadonképpen a legapróbb hülyeségben is találok valami örömöt. Az emberekkel általában jól kijövök, mert mindenkit úgy fogadok el, ahogy van, senkit nem akarok megváltoztatni, az emberek szeretik a társaságom, mert bármilyen témáról el lehet velem beszélgetni, illetve jókat lehet velem röhögni. Én nem bosszankodom az emberek hülyeségein, hanem inkább röhögök rajtuk. Elég száraz szarkasztikus humorom van. Sosem próbáltam boldog lenni, én egész egyszerűen boldognak születtem, amióta az eszemet tudom, mindig is ilyen voltam. Sosem volt bennem semmilyen megfelelési kényszer, elégedett vagyok az életemmel, még akkor is ha épp nem csinálok semmi értelmeset:D.

Például normális családból jössz és szeretsz időt tölteni a szüleiddel, testvéreiddel, egyéb rokonaiddal, akik nem csak terhek számodra, hanem van köztetek őszinte megértés, törődés, kommunikáció, szeretet.

Például igazi, normális régi jó barátaid vannak, akikkel tényleg megbeszélhetsz szinte mindent és szeretsz is velük időt tölteni. Tényleg foglalkoztok egymással, keresitek egymást és jól érzitek magatokat együtt és tűzbe tennétek a kezeteket egymásért.

Amig nem tudsz egyedul is boldog lenni, addig a masik csak azert Kell, hogy a benned levo urt kitoltse.

Majd megerted.

En utazgatok, fejlesztem magam, elkezdtem egy iskolat, baratokkal talalkoztam, edzem a testem, hogy tenyleg jol erezzem magam a boromben.