Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek miért van az, hogy egy "külső ember" egy nagyon hosszú kapcsolatban lévő párról automatikusan azt feltételezi, hogy biztos nagy szerelemben élnek?
Valamiért ez ivódott az emberekbe: ha valaki tegyük fel tizen-, huszonéve vagy még régebb óta együtt van a párjával, akkor azt gondolják, hogy biztos óriási lehet köztük a szerelem, ha ilyen régóta együtt vannak. Simán lehet, hogy valamelyik fél kapcsolatfüggő(vagy mindketten), lehet, hogy régóta már csak lakótársként élnek elhidegültségben, anyagi okok kötik össze őket, kevés önbizalmú valamelyik fél(vagy mindkettő), és félnek, hogy nem találnának jobbat, stb...
Biztos hallottatok róla, hogy szétment Bochkor Gábor és Várkonyi Andrea, valamit válik Ábel Anita is: mindkét kapcsolat tizenéve tartott. Rengeteg sérelem került felszínre, nyilvánvaló, hogy már évek óta több sebből vérzett a dolog mindkét párnál. Anita azt nyilatkozta, hogy túl fiatal még ahhoz, hogy a legjobb barátjával éljen még X ideig...
A sajtó/média pedig a régóta együtt élő párokat igyekszik "álompárként" bemutatni, mivel már olyan régóta "szeretik egymást"(muhaha) - és az átlagember is naívan azt hiszi, hogy ez a két ember milyen mesébe illően egymásra talált, olyanok, mint a zsák meg a foltja :D
Szerintetek miért ilyen naív az átlagember? Attól, hogy egy kapcsolat hosszú, még korántsem biztos, hogy jól is működik... Élnek emberek társas magányban, "diktatúrában", a másik fél részéről elnyomásban, az önértékelésüktől megfosztva, kilátástalanságban, anyagi függésben, a gyerek által összekötve és még hosszan lehetne sorolni. Honnan jön mégis ez a jóhiszeműség?
Hogy látjátok ezt?
Naivak, vagy csak optimisták.
Ha látom, hogy egy pár régóta boldog együtt, annak örülök, de kevés ilyen kapcsolatot látok. Mondjuk csak közeli ismerősöknél feltételezem, hogy ha úgy néz ki, jól vannak, akkor az úgy is van. Félismerősök és bulvárban szereplő emberek esetében nem szoktak feltételezésekbe bocsátkozni, hiszen azt se tudom, kik ők valójában.
Mert amìg be nem bizonyosodik az ellenkezője miért feltételeznének rosszat?
Téged megfertőzött a GYK mentalitás.Itt mindennapos a kapcsolatfüggőség meg az egyéb baromságok de a valóéletben nem ìgy van.Az igazság hogy az emberek szeretnek szerelmesek lenni,és elég ritka érzés ahozz hogy eldobálják. Persze itt nem ezt fogod látni. Itt elítélik ha valaki dolgozni akar a kapcsolatán. Ha látsz egy párt akik rengeteg veszekednek mégis együtt vannak azt hiszed csak a felsorolt indokok miatt lehet? Valójában attól függetlenül hogy veszekszenek szeretik egymást. Itt rendeszeresen kihagyják ezt a tényezőt a kapcsolati szempontokból pedig ez a legfontosabb.
Ezzel most mi a probléma? Valami olyasmire tudok asszociálni, hogy a kérdező ilyen 35 körüli nő, 16 éve házas, a férjével elhidegültek egymástól, s időközben tegnap nem mászott rá melóhelyen a 20 éves "kiffijú", aki alig két hete dolgozik a cégnél.
Nem, kislányom, léteznek még korrekt srácok, akik nem lógatják be a péniszüket egy férjezett nő arcába.
Sokféle lehet a hosszútávú kapcsolat, olyan is ait te leírsz, eg változó is, azért van akik szeretik egymást, sokan a mindennapi rutinban elmerülnek.Vannaka kik apénzre meg a gyerekre koncentálnak, nem a nagy szerelemre.
Sajnos belekényelmesednek az emberek és egy idő után kötelesség meg monodton lesz. Azoknak jó akik sok örömet tudnak a másiknak adni, meg meg tudják újítani a kapcsolatunkat. Meg akik jóban rosszban együtt vannak.
De sok a suttyó is aki nehéz helyezetben félre megy.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!