Mit lehet tenni ezzel a bennem zajló kettősséggel, hogy egyszerre nagyon vágyom egy társra, mégis ha lehetőségem van összejönni, akkor meghátrálok?

Nyugi Kérdező, szerintem még semmiről sem vagy lemaradva. A szép része hiányzik egy kapcsolatnak, de az elkötelezettségtől még félsz.

Éld szépen az életed, ne görcsölj rá a témára, és majd érezni fogod a megfelelő lánynál, hogy teljes szívvel vágysz rá, akkor nem fogsz visszariadni.

Gondoltam... mármint van pár ismerősöm akik ezzel küzdenek, és rendszerint a családi háttér érzelmi oldalról katasztrófa. Családon belüli játszmázások, apa otthagyta a családot... stb.

Üdv a klubba!

A helyzet az, hogy berendezkedtél "önvédelemre". Akik intabil családból jövünk... félünk. Ott van az igény egy társra. De amikor kezd komoly lenni nem tudjuk magunkat neki adni. Félünk a kudarctól, hogy sérülünk mégjobban. És otthagynak még összetörtebben.

Ha szerencséd van találkozol egy lánnyal aki érti ezt. És félelmetes lesz, mert nekünk az a rákfenénk, hogy utáljuk, ha átlátnak rajtunk, látják, hogy nem vagyunk éppek, a hibákat. De ő kezelésbe vesz, és megtanít bízni, megtanít szeretni.

Vagy realizálod a helyzeted és nem vársz a hercegnőre, hanem kezedbe veszed a lelki életed és megpróbálod helyretenni, amit a családod félrekódolt benned. Akkár szakemberes segítséggel, vagy király vagy akkor anélkül.