Így hogyan próbáljak ismerkedni?

Egyetemre járok, egy mások által "büfének" titulált szakra, viszont én úgy érzem, hogy ez sem kevés munkát igényel... Persze, vannak sokkal nehezebb szakok is, ez tény és azt sem tagadom, hogy lazábban is el lehetne végezni ezt a szakot. Viszont ahhoz, hogy mindent megértsek és tudjak reagálni az órákon, tudjak gondolkozni, tudjak haladni stb., ahhoz folyamatosan tanulnom, gyakorolnom és ismételnem kell, különben nem tudnék lépést tartani és elvesznék az anyagban (és különben sem vagyok híve a vizsga előtti utolsó percekben való kétségbeesett kapkodásnak). Minden nap vannak óráim, sokat kell olvasni, csomó beadandót kell készíteni. Nem panaszkodom, mert én választottam és szeretem, így szívesen viselem a következményeket, de nem egyszerű. Sokszor előfordul, hogy lenne szabadidőm, de annyira fáradt vagyok, hogy már egyszerűen semmihez sincsen erőm, energiám és kedvem. Szórakozóhelyekre, bulikba, koncertekre eleve nem járok, de néha azért szívesen elmennék egyedül vagy a barátaimmal sportolni, enni-inni, moziba stb., de nem mindig jön össze a már említett oknak köszönhetően.

Szóval a napjaim nagy részét az egyetem és a tanulás teszi ki. Ebből kifolyólag az lenne a legegyszerűbb, ha itt próbálnék meg ismerkedni, de nem igazán tudom, hogy mégis hogyan kellene.... Eleve sokkal több lány van, mint fiú és én egy fiút sem ismerek. Viszonylag nagyobb szakról van szó és az előadásokra más szakokról is járnak, szóval sokszor konkrétan egy halom idegen mellett ülöm végig az órákat, a legtöbb embert nem ismerem (inkább csak azokat, akikkel közös szemináriumom is van). Szóval a többséggel abszolút semmi kapcsolatom nincsen. Sokaknak már a kezdetektől fogva van egy saját kis baráti köre, akikkel együtt járnak ide-oda, egymás mellé ülnek, segítenek stb. és nem nagyon állnak szóba másokkal (max. ilyen hétköznapi illendőségből vagy az órákkal kapcsolatban pl. hánykor kezdődik az óra?, kellett-e készülni stb.), nem keresik mások társaságát. Nekem is van egy-két barátnőm, de szívesen nyitnék mások felé is, csak ők annyira nem partnerek ebben. A kollégiumban sem ismerek senkit, mindenki idegen és ugyanezt tapasztalom, hogy idegenekkel senki sem akar szóba állni azon kívül, hogy mondjuk megköszönik, ha tartod nekik az ajtót stb. Mit ajánlanátok?