Van olyan pasi, aki nem tud hutlen lenni, mert monogam, de vegul egy idö utan megis felrelepett?

Foglalkozott velem. Ennyi.

"Csak" csókkal csaltam meg, de az elég is volt nekem. Akkoriban a barátnőm azt játszotta, hogy ha vele voltam, nagyon figyelt rám, nagyon odavolt értem és tökéletes volt a kapcsolatunk, aztán mikor nem találkoztunk, 1-2 szót írt, átrakta a közös programokat, szétbarmolta a dolgokat, mert hogy ő most a barátaival akar találkozni, de menjek én is, nagyon sokat tettem érte, kedveskedtem neki, megleptem ezzel-azzal, aminek hiába örült, nem viszonozta, nem mentünk sehova, mert ő fáradt meló után és hiába szerettem, egy szar volt az egész, nem éreztem, hogy biztos lenne bennem és akarna. Holott folyton bizonygatta, hogy mennyire bűntudata van, hogy ő csak ennyit tud nyújtani meg hogy annyira zsúfoltak a napjai, hogy már rosszulesik neki, hogy mindenkivel lennie kell, így velem is és nem tud egyedül lenni, de közben meg ragaszkodott meg mindig mondogatta, hogy milyen jó velem, mennyire szeretne többet velem lenni, mindenbe bevonni...

Aztán találkoztam egy volt kollégámmal aznap, mikor ismét bevágta, hogy nincs kedve együtt kajálni sem mert stresszel(nem akartam azzal nyaggatni, hogy aludjon nálam), de nem fogadott el semmilyen segítséget, semmi jobb kedvre derítést, mert ő erős nő, majd egyedül helyreteszi magában és amúgy is pihenni akar... És tök jól elbeszélgettünk, meg elfogadta a felvetéseimet, korábban is hagyta, hogy segítsek, nem játszotta a nagy önálló, független embert, akinek nincs szüksége segítségre és aki nem akarja megosztani velem, ha valami baj van, hanem mindent mondott egyből, minden után lelkesedett... És mikor kicsit már be voltunk rúgva, megcsókoltam. Mert ő hagyott szeretni úgymond és nála nem ütköztem így falakba.

Vele nem lett semmi, mert nem tudtam olyan érzelmeket táplálni iránta egyből a lány után, de a kaocsolatot miatta zártam le. Elegem lett abból, hogy nem enged közel magához és nem vagyok az élete része igazán. És vágytam arra, hogy valaki elfogadja azt, amit adok neki és "nem kellett volna" helyett a nyakamba ugorjon. Hányingerem van azóta is az ilyen érzelmileg korlátolt emberektől.