Vannak mások is ilyen helyzetben? Ha igen, mit tanácsoltok?

A 30-as éveim elején járok. Voltak kapcsolataim, de ezek nem jöttek könnyen, sok energiát befektetve sem lettek túlságosan hosszútávúak. Maguktól meg nem alakultak a dolgok (pedig közvetlen vagyok, és sokszor szervezek programokat). Mindezt jól megerősíti a photofeeler tapasztalatom is. Sok önfejlesztés után mindössze átlagos-átlag alattiak a fotóim (pedig ezek a legjobbak). Úgy gondolom ez az oka a sikertelenségemnek. Az utóbbi időben már átlagosnak sem látom magam, sőt úgy vélem tényleg katasztrófális a helyzet az arcvonásaim terén (egyébként sportolok). Tudok valamit tenni, hogy újra legyen barátnőm vagy ez már veszett fejsze nyele, mert a genetikai adottságok annyira meghatározóak, hogy hiába igényes az ember és jó szövege van, a hátrány hatalmas. Naponta látom, hogy a jóképű srácokhoz odamennek a nők, csüngenek a szavaikon, szinte el vannak olvadva, az egyébként jófej, normális, de "átlagos" srácok meg alig találnak párt. A fizetős lányok nem megoldás mert nem a szexet hiányolom, hanem mint minden normális ember a társas kapcsolatot.