Hol a határ az alábbi esetekben?

Ez az amire nem fogsz erdembe valaszt kapni soha...

Miert?

Mert minden az adott szemelytol fugg.

Ami nekem zaklatas vagy korai az a masiknak nem az. Ami nekem megfelelo az a masiknak meg nem jott el.

Van aki igenyli a szinte folyamatos kapcsolatott. Mas beeri napi 1 uzenetteo. A hamradik meg elvan heti ket sziahelomivanveledel...

Masik dolog h amit az egyik ferfitol szivesen fogadom azt a masiktol nem. Az egyitol korai a masiktol pont jo idoben.

Szoval ne keress kesz valaszt.

Amit tehetsz az a nyilt oszinte kommunikacio, a beszelgetes, a odafigyeles. A figyelem a masik fele.

Némi beszélgetés előtt még korai randira hívni valakit, de utána már nem az nem kell hetekig/napokig várni vele, ha amúgy a felek ráérek. Tekintve, hogy nem anyakönyvvezető előtt történik, nem jár semmi kötelezettséggel és nem is kell úgy viselkedni/felfogni, mintha járna.

Zaklatás, ha kér valaki, hogy ne lépjek vele interakcióba, viszont ha ezt figyelembe nem veszem, beszélhetünk zaklatásról.

A "nem tettem meg mindent" szerintem arra vonatkozik, ami nekem belefér, nem a lehetőségeim öszességére. Pl beszélgetek egy lánnyal 2 hete és már másodjára nem ér rá. Javasol új időpontot, azt is visszamondja. Lehetőségem lenne még egyszer próbálkozni, mert mozog a szám, van telefonom, kapok levegőt, de mondjuk nem teszem, mert ezt már komolytalannak érzem...kb így.

31/f

Randira hívni amikor már beszélgettetek annyit, hogy abból, nagyjából fel tudjátok vázolni, milyen is a másik, miket szeret stb. Hívogatni ameddig csak ismerkedés van, addig nem sokszor célszerű, korán reggel ne, késő este se, persze ha megengedi akkor az más. Minden nap beszéljetek, az fontos! Szerintem akkor nem teszel eleget egy lányért, ha nem kérdezed meg, hogy mizu vele, hogy van, jól aludt-e, hadd, hogy ő is meséljen, ne csak te, dicsérd meg, ha van vmi olyan amiért meg lehet, vagy bókolj neki, ha rossz kedve van próbáld felvidítani, ha megmosolyogtatsz egy lányt, az már jó jel. Aztán ha úgy látod, hívd el randira, ott nézz a szemébe, miközben beszélsz, érintsd meg néha, ha úgy érzed, hogy jól érzi magát a társaságodban, hívd meg valamire, esetleg ha már tudod, hogy mi a kedvence, akkor konkrétan arra stb. Tehát mindenképp érzékeltesd azt, amit érzel.

20/L

én nem voltam rámenős sosem. ha nem kaptam meg amit akartam lenyomtam két pofont aztán átgondolta az illető.

ennyi

Aki nem egy érzelmi nyomorék, az szerintem érzi, mikor van a másik terhére és mikor jelzi a másik direkt vagy indirekt módon, hogy "bocs, nem".

Azt el kellene felejteni pl, hogy a nem és a visszautasítás csak kéretés. Van, akit meg lehet győzni, mert bizonytalanul mond nemet, de szerintem nem éri meg a tűzzel játszani egy pofonért, egy gázsprays szemmosásért vagy egy feljelentésért cserében. Ahogy nem kell 1-nél többször írkálni sem naponta, ha nem jön válasz. El kell fogadni, hogy az egy nem, még ha nem is a legkorrektebb.

Aki érdekel, azt keresem és reagálok neki. Aki nem érdekel, azzal általában egyértelműen közlöm, mások viszont azt is szokták, hogy egyszerűen nem reagálnak. Ott a sztori vége. Onnantól, hogy nem jön pozitív visszacsatolás, le kell állni szerintem. Ha jön, akkor meg minden további lépés, amit teszel, csak egy egyszerű viszontválasz.

Lehet és kell is tökösnek lenni, de csak egy lépésben. Ha arra nem pozitív vagy semleges a reakció (semleges alatt értem azt, hogy valaki hagyja, hogy tedd, amit akarsz–nyilván ilyen nincs írásban, csak személyesen pl az érintésekkel vagy ha te találod ki, hogy hova menjetrk/tervezrd a következő találkozót), akkor stop.

Ja, randira meg azt hívod, aki méltó rá, nem azt, akinek szép a feje és jó a segge. Nem kell boldog-boldogtalant elhívni.

Ha valakit elhívsz, valószínűleg te fizetsz, te találod ki a helyet, a programot, mert te hívod. Ilyet ne csinálj olyannal, aki csak szimplán bejön külsőre, mert pontosan azért van ennyi hercegnő. Legalább beszéljetek pár sort, vagy legyen valami minimális alapja emberileg is az egésznek.