Ha tudnád hogy egész életedben soha nem lehetne párod és sose szeretne senki, mit tennél?

Attól függ...

Ha sosem lehetne párom és sosem lennének belém szerelmesek, de vonzódnának hozzám, akkor semmi, élném az életem, van nekem elég baráti, testvéri és szülői támogatásom, hogy érzelmileg oké legyek, legalább nem lenne egy érzelmi hullámvasút az életem a szerelmi bánat meg a szerelem váltakozásai miatt. És egy percig sem gondolkodnék azon, hogy mekkora ribi vagyok, amiért x+100 emberrel dugok, mert ez csak annak számít, aki azt akarja, hogy komolyanvegyék, mint nőt vagy férfit. Ha eleve nincs senki, aki komolyanvenne, mert nem tudna belémszeretni senki (és ez biztos lenne), egy percig sem akarnám a párnak való nő látszatát kelteni. Ha meg meguntam az életet, valakivel sunyiban összehoznék egy babát és felcsapnék egyedülálló anyának, hogy legalább azt ne vegyék el tőlem, ha a szerelem és a kapcsolat örömét igen.

Ha sosem lehetne párom, de senki sem szeretne, felcsapnék főgcinek. Komolyan, eddig csak azért nem kezdtem el használni az embereket, mert vannak emberek, akik nekem is fontosak. Ha nem szeretne senki, nem lenne fontos senki és nem lenne szent senki. És úgy manipulálnék meg tennék tönkre bárkit, ahogy csak tudok, mert tökmindegy, mert eleve nem bírnak és nem is fognak. Én pedig azért nem leszek jó ember, hogy ugyanannak a szarnak tartsanak és ne fogadjanak el. Akkor inkább a magam malmára hajtom a vizet és keresztülgázolok rajtuk.

Ha nem lehetne párom és úgy nem lenne szerelmes belém senki, hogy nem vonzódnának hozzám, de szeretnének, mint embert, akkor a munkámnak szentelném az életem és teljesen ellennék a magam kis világában. Volt egy nagyon beteges időszakom, amiben kaptam egy rákdiagnózist is (szerencsére nem daganat volt, hanem autoimmun betegség, ami el is múlt), de akkor elgondolkodtam az életemen, hogy milyen lenne, ha a kemó miatt teljesen megcsunyulnék és elveszteném a hajam, szemöldököm, szempillám, teljesen lefogynék (sportos, szép alakom van) és egy ilyen kopasz beteg görcs lennék. És akkor is az volt bennem, hogy ameddig lehetne, harcolnék a rákkal és kemóra járnék, mellette pedig akár megmaradok, akár nem, a munkámnak vagy számomra valami hasznos dolognak szentelném az életem, hisz a másik nemnek nem tetszenék, eleve erőtlen és kedvetlen lennék és lehet, hogy meg sem érném, hogy családom legyen, szóval ilyenben nem is gondolkodhatnék.

Ez a 3 verzió van nálam. De te csak szimplán szánalmas vagy.

Nézd, mondd el, hogy miért nem lehet soha párod és miért nem szerethet soha senki. Ha majd' 7 milliárd emberből te nem kellesz senkinek, szerinted kiben van a hiba?

Vadidegen ember felbssza az agyad? Ez sem vall normális emberre. És viccen kívül jó tanácsot adtam azzal, hogy menj és dugj meg pár nőt. Én is idegbeteg tudok lenni, ha nem szexeltem pár napig. Veled komoly gondok vannak.