Az első kapcsolatuk előtt a fiúk általában angyali, szeretnivaló, tüneményes lényekként tekintenek a nőkre, de 1-2 kapcsolat után ez a megítélés gyakran negatív irányba változik. Akinek voltak már kapcsolatai, hogy érzi, megmaradt ez vagy eltorzult?

Tinikoromban én 3-szor. De ebből 1 plátói volt. De én valahogy nem tudok úgy szerelmes lenni ha semmi visszajelzést nem kapok, még olyat se amit így is lehet értelmezni meg úgy is (mint a tiniknél). Valahogy nekem irreális hogy 5 embert kiválaszt valaki, és ebből legalább egynek nemhogy tetszenie kell az illető, de egyenesen szerelmesnek kell lennie bele. Mert ez szerintem is nagy szó, és ritkaság. Talán az más nálam hogy visszajelzés nélkül nem érzek szerelmet és így nem kerültem ilyen helyzetbe. Amúgy meg, volt tinikoromban olyan hogy elmentem az első randi helyszínre, ahová hívott, de úgy éreztem elájulok ha oda kell mennem és képtelen voltam, láttam ott áll, fél órát néztem kocsik meg fák mögül, és hazamentem. Pedig szerettem, de még kis hülye voltam az egészhez 14 évesen, fogalmam se volt meg tudok e egyáltalán szólalni, így nem mentem oda. Miért nem tudsz most szerelmes lenni azokba akikkel vagy? Sokkal jobb idősebb korban, mint a tini szerelem.