Ha egy ffi igazán érdeklődik kihagyna 5 napot hogy nem jelentkezik?

Nem igazán.

Bár ezt úgy is fel lehet fogni hogy te se jelentkezel nála 5 napja úgyhogy téged sem érdekel igazán.

Igen, amennyiben te igazán nem érdeklődsz felé, ahogyan előtte sem.

Nem.

Nem, de lehet arra várt, hogy te keresd.

Ez attól függ, milyen a viszonyotok, te is keresed-e őt stb. Mert ha egy férfi folyamatosan keres egy nőt, akkor abba köttök bele, mondván, biztosan nincs saját élete, kiskutyaként liheg a nyakatokban, ha meg nem keresi, akkor gyáva, nem érdeklődő, és így tovább. Egy idő után rohadtul fárasztó és unalmas dolog udvari bolondként szórakoztatni a nőket, plusz gondolatolvasónak lenni, hogy az adott nő éppen milyen passzban van, és mit akar (már ha ő maga is tudja egyáltalán). Ha korábban ő keresett téged, de te nem kerested őt, akkor nincs min csodálkoznod. Te is keresheted őt, ettől még nem fog leesni az aranygyűrű az ujjadról, ráadásul itt van nektek az egyenlőség, amiért annyit ajvékoltak a nők, egyébként is az ismerkedés két ember közös munkája, nem pedig arról szól, hogy csak az egyiknek kell érdeklődnie, míg a másik ölbe tett kézzel vár.

#7: Ja, végül is sokkal könnyebb mindig úgy csűrni-csavarni az egyenlőség fogalmát, ahogyan egyeseknek kényelmesebb, nem? Ha nekem az a kedvezőbb, akkor létezik az egyenlőség, mert egyforma fizetést kapok, van szavazati jogom, de ha az a kedvezőbb, akkor nincs egyenlőség, mert miért is menjen oda egy nő, és kezdeményezzen mondjuk beszélgetést? A kezdeményezés nem egyenlő azzal, hogy fel kell szedni valakit, és hogy mindent csak az egyik félnek kell végigzongoráznia ától cettig, viszont mondjuk beszélgetési célzattal egy nő is odamehet egy férfihoz. De persze egyáltalán nem meglepő, hogy a nők nagy része még manapság sem akarja vállalni az egyenlőségnek azt a részét, ami a számukra is feladattal járna. Ők "régimódiak", és mindent a férfiaktól várnak el, de amikor már megvan a kapcsolat, akkor hirtelen modernekké válnak, mert mi az, hogy a férfi nem segít be a házimunkába, elvégre "nem az őskorban élünk". Én is szeretnék így egyenlőségesdit játszani, ne legyen már semmi tennivalóm, és ami nekem jó, abban ragaszkodjunk már a múlthoz, de ami számomra macerás, abban modernizálódjunk. A legkönnyebb feladat kiválogatni, hogy miben szeretnék egyenlő lenni másokkal, és miben nem. Egy normális, értelmes nő belátja, hogy abban nincs semmi tragédia, ha neki kell pl. beszélgetést kezdeményeznie, és hogy ha egyenlőségért kiabálnak a nők, akkor ez az élet minden területére terjedjen ki. Én is szeretném, hogy ugyanannyi fizetésem legyen, mint egy bankigazgatónak, de lehetőleg semmit se kelljen érte tennem. Nem lehet úgy élni, hogy amíg ismerkedünk, addig kizárólag a régmúltat éljük, ahol a nő ölbe tett kézzel ül, amikor viszont túlléptünk az ismerkedési fázison, akkor meg kikiáltjuk magunkat modernnek, ahol megy a munkamegosztás. De gondolom, teljesen véletlen, hogy sokan mindig csak azokra a dolgokra nem vonatkoztatják az egyenlőséget, amelyek nekik is feladatokat rónának ki, és csak azokban a dolgokban követelnek egyenlőséget, amelyeknek gondtalanul élvezhetik a jó oldalait.

#8 Te még mindig nem érted ennek a lényegét :D Csak azért, mert már jogom van dönteni arról, hogy ki legyen a miniszterelnök, meg dolgozhatok is, nem jelenti azt, hogy biológialilag szerepet cseréltem volna és oda akarnék menni pasikhoz, hogy “héj cica, van gazdád?” Egyszerűen ezt annyira természetellenesnek érzem, hogy kellemetlen. De miért is kéne férfivá változnom, csak azért, mert már nem kell elnyomásban élni? Most ha ez fordítva történt volna, és a férfiak kaptak volna jogot dolgozni, attól még nem várnám el tőlük, hogy már azt akarják, hogy én dugjam meg őket felcsatolhatóssal. A szexualitás/párkapcsolat meg a politikai/munkaügyi jogokat tanuljuk már meg külön dolgokként kezelni.