Ha egy jó megjelenésű férfi félénk, szégyenlős, önbizalom hiányos az tényleg sok nőnek vonzó is?

Oké, de mit kezdjek vele?

Mármint, egy jót szexelni sem tudunk, nemhogy bármi értelmeset, akkor mégis mit számít nekem, hogy hogy néz ki? Nem érzem jól magam az ilyen szorongó kisskacok társaságában, sajnálom.

"Oké, de mit kezdjek vele?

Mármint, egy jót szexelni sem tudunk, nemhogy bármi értelmeset, akkor mégis mit számít nekem, hogy hogy néz ki?"

=> Na, ez jogos. Vagyis tapasztalat...

Először randizni sem akartam a sráccal, annyira túl jól nézett ki. De végül rávettem magam, találkoztunk. Először semleges volt az egész, majd pár nap múlva kibulizta a 2. találkozást. Úgy tűnt, mint aki el van szállva magától, de iszogattunk, kezdett kibontakozni a dolog, hogy ez csak látszat (konkrét okra nem derült fény). Eljutottunk az ágyig. Valóban voltak gondok, állóképesség + folytonos megerősítés, hogy de biztos szép a teste? Szerintem szép a farka?...

Ez még 2x eljátszottuk, utána inkább hagytam, defektes volt az egész ember...

Azt tapasztaltam, hogy egy kevés félénkség és szégyenlősség a kezdeményezés területén általában belefér, adnak esélyt a feloldódáara, ha látnak bennr valamit és egyébként más területeken nem életképtelen.

A szorongással, minden környezetben és szituációban tutyi-mutyisággal viszont nem lehet mit kezdeni.