Ha sok nő saját bevallása szerint nem aranyásó, hanem önmaga teremti elő saját megélhetését, akkor mégis miért fontos nekik, hogy egy férfi mennyit keres?

#18.

Budapesten multicégnél HR generalista, Recruiter havi 340 ezer netto.

N

Énszerintem tévesen egy kalap alá veszed a kettőt.

Én pl szeretek a saját lábamon állni, nem függni senkitől, tehát nekem alap, hogy kell munka.

Amúgy lehet, hogy tényleg tévesen veszed egy kalap alá, aki azt mondja, el akarja tartani magát, meg azt aki egy pénzeszsákot is keres, nem csak pasit, párt, társat;

De lehet az is, hogy aki mindakettőt állítja, hogy nem anyagias,

de közben ennek ellenére szemmel láthatóan mégis érdekli a pasi pénztárcája

És eközben mondja azt, hogy amúgy nem, tagadja; na szóval ilyenek is vannak. Na, az kamus.

:)

Én: tolmács, fordító, magán nyelvtanár (szakmai nyelv 3500 Ft/óra, tolmácsolás: 8-15.000 Ft/óra),

nővérem: vállalkozó (ruhaüzlet)

barátnők, női ismerősök: könyvelő, tolmács-ügyintéző, fuvarszervező, tánciskola tulajdonos, nyelviskola tulajdonos.

#23:

ÍGy könnyű vergődni. De nem lehet minden férfi ilyen-olyan tulajdonos.

Jól keresek = Amire kell, arra van. Nálam ez 300-as bért jelent, de ha 200 lenne, azzal is ellennék, legfeljebb leszoknék a növényi tejről, visszatérnék a turihoz, mint pályakezdőként, rendelném külföldről hónapokkal előre a holmijaimat, meg nem könyvet vennék, hanem lekalózkodnám és itthon főzött kaját vinnék a melóba. Ugyanott lennék, csak kicsit ügyesebben. Ja, meg évi 3 helyett egyszer mennék pihenni valahova, olcsóbb hotelbe. Hű.

Az a baj, hogy ti csak ugattok itt, miközben látványosan nem tudtok sem a pénzzel, sem az idővel bánni. Itt bsszátok a rezet kb egész nap, mialatt én hazabuszozok (akkor gykzok), bevásárolok, megfőzök meg eljutok a terembe is. És koncentráltan végzem a melómat. Aki így szétfolyik, mint itt ti, annak miért sír a szája?

Anyám 150-es fizuból tartotta el magát meg engem, mégsem éreztem magam soha szegénynek. És az sem volt olyan régen, talán 15 éve.

Vállalkozó vagyok. :)

Autósiskolám van.

#24

Talán tanulni kéne, tovább kellene képezni magad és nem rinyálni.

Ja, és ha valaki valamit felmutat, akkor pedig nem savanyúszőlőzni kell, hogy "ÍGy könnyű vergődni"

Te mit tettél le az asztalra? Főiskola? Egyetem? Olyan szakma, amivel sokat lehet keresni?

Nem irigykedni kell, hanem TANULNI!!!

Járj tanfolyamokra, tanulj neten..stb.

Vannak lehetőségek, csak élni kéne velük.

Végülis leírták előttem, hogy miért fontos.

Személy szerint annyival egészíteném ki, hogy nem árt, ha van egyfajta biztonságérzet.

Tudod nem élek már együtt a gyerekem apjával, 3 éve új kapcsolatban vagyok.Nem volt a homlokára írva, hogy mennyit keres, de ha gondot okozott volna neki az ebéd kifizetése, nem hiszem, hogy hosszú távra terveztem volna.Nem azért, mert egy számító dög vagyok, hanem mert felelős vagyok a gyerekemért, így nyilván nem vettem volna a nyakamba még egy "gyereket".

Rendezett körülmények közt él, saját házzal, autóval, biztos munkahellyel, normalis fizetéssel.

Ez nem aranyásás, hanem minden épeszű ember olyan társat keres maga mellé, akire tudja, hogy számíthat ha baj van.

Szerinted nem jártam úgy, hogy elvesztettem a munkám, mert a gyerek beteg lett?De, igen jártam úgy.

Szerinted én ne adj isten nem törhetem el a lábam, lehetek beteg?De igen, és akkor mi van?Legyen mellettem egy minimálbéren tengődő férfi, és lessünk a semmibe, hisz fő a szeretet?Nem, ez nem így működik, legalábbis nem hiszem, hogy a szeretetre alapozva nem kell a csekkeket befizetni.

De, hogy megnyugodj: Nem kérdeztem rá a fizetésére.

#27:

Van érettségim, m,eg két okj-s szakmám (informatikai rendszergazda és szg-kezelő-használó. A tanulásból már elegem van, mert nem mentem vele semmire. Pedig szeretek tanulni.