Nálatok mennyire kizáró ok a tetoválás?

Ez is - mint minden más az életben - a "hogyan"-tól és "milyen"-től függ.

Egy r.bancrendszám vagy egy fantáziátlan, tolakodó nonfiguratív valami nem szép, nem szimpatikus. Azon is el kell gondolkodni ugye, hogy húszévesen lehet, hogy nagyon menő egy mellre/dekoltázsterületre varratott rózsa vagy pillangó, de negyvenévesen talán már ciki lesz. Ami még kiakasztó, a sok tizenkettő egy tucat tetkó. Amikor egy szórakozóhelyen (belváros, romkocsma) minden harmadik csaj tarkóján ott figyel valami "nagyon spirituális és nagyon mélyértelmű" álomcsapda vagy mandala.

Egy egyedi, visszafogott, nem hivalkodó tetoválás, aminek személyes jelentése is van, viszont abszolút nem zavaró, sőt.

Ha normális, értelmes, tetszetős tetkó, akkor nem zavar. Sőt, vannak olyan széttetovált lányok, akiknél teljesen jó az összhatás. De az ilyen "tetováltatok ide egy jól kinéző, de jelentéktelen tucattetkót, mert mindenkinek ilyen van" esetek nálam felejtősek. Ismerkedtem ilyen lányokkal is, de pont olyan tömeg volt a viselkedésük, mint a tetkójuk.

Tetkót úgy érdemes csinálni, ha az ember fejben tartja azt, hogy a tetoválás árulkodik a személyiségéről.

A tetoválások nagy része igénytelen.

A non-figuratív tetoválások kb. annyira igényesek, mint az iskolapadra körzőheggyel karcolt kreálmányok, amiket egy unatkozó gyerek csinált matekóra alatt. Az idézetes tetoválásokról a falra tudok mászni, mert egyrészt mindig a legklisésebb, legelcsépeltebb közhelyeket varratják magukra az emberek, amiket 20 másodpercnyi guglizás után kotortak elő valamelyik Kiskegyed előfizető háziasszony blogjáról, másrészt meg rendre rosszul idéznek, mert még arra se képesek, hogy megkeressék az adott idézetet a valódi formájában, aminek az eredménye egy nyelvtani vagy szövegalkotási hiba, ami örökre a bőrükre lesz vésve. A riban€ rendszámokat nem is kommentálom, ennyi erővel azt is magukra varrhatnák, hogy "két koktélért leszoplak a vécén". Amikor valaki egy ember arcképét varrja magára, attól feláll a nemlétető szőr a hátamon, mert általában mindig a legolcsóbb szalonban tetováltatnak, aminek az eredménye az, hogy a "művész" valami borzalmas szörnyszülött képét vési a bőrükbe, amihez képes Freddy Krueger arca egy matyóhímzés. Az állatos tetoválások bevallom szórakoztatnak, mert annyira komikusan gagyin vannak megcsinálva az esetek többségében, hogy mindig taknyosra röhögöm magam, amikor meglátok egy edzőtermi gyurmát egy Down-kóros oroszlánnal a vállán vagy egy plázapi€sát a csernobili, deformált madarával, ami úgy néz ki, mintha most mászott volna elő a leolvadt reaktorból.

A tetoválások helye is sokat elmond a viselőjükről. A legtöbb ember a karjára vagy a lábszárára tetováltat, pontosan azért, mert ott fájnak a legkevésbé, mármost az az ember, akinek az az elsődleges a tetoválásával kapcsolatban - tehát valamivel, ami egy életre szól - hogy a felvitele ne fájjon annyira, arról meg lehet mondani, hogy rohadtul nem hisz abban, amit magára varratott, mert máskülönben bevállalta volna a fájdalmat, amit egy adekváltabb helyre történő felvarrással jár.

Látom a lelki szemeim előtt, hogy te, kedves kérdező, rohadtul nem vagy rá még készen, hogy az önkifejezés ilyen maradandó és sokatmondó fajtájával élj, mert te is csak egy leszel a saját testüket szétbarmoló és nevetség tárgyává tévő kommersz emberek közül.

Ja és a kérdésre: nem, egyáltalán nem vonz, mert az igényesség a tetoválásokon belül ritka, mint a jó horrorfilm, a közönségesség, pláne ha még valaki egy életre magára is varratja azt, pedig egyáltalán nem vonz.