Milyen kompetenciákkal érdemes rendelkeznie annak a férfinek, akit az életembe engedek, ha már rövidesen családot szeretnék alapítani?

Én úgy szoktam szűrni, hogy rákérdezek a bizalmasabb kapcsolataira. Eléggé sokat le lehet szűrni abból, hogy beszél az exéről, a családjáról, miért barátkozik olyan emberekkel, amilyenekkel...

Mellette indirekt kérdésekkel figyelném azt is, hogy mennyire kitartó az általa választott dolgokban (meló, sport pl), mennyire igényes, mennyire gondolkodik globálisan... Mennyire vonható felelősségre, mennyire megbízható.

Akit személy szerint gondolkodás nélkül dobok, az az, aki a helyzetekben nem ismeri fel a saját felelősségét és hibáját, aki becsmérel másokat, aki nem tud kicsit összetettebben nyilatkozni a céljairól, csak egy levegőben lógó álomvilágot mázol, aki csak fekete-fehérben gondolkodik, aki igénytelen vagy nem érzi a döntései (életmódja) súlyát, túl szélsőséges, túl radikális, túl érzelemvezérelt, túl hirtelen... Nekem ilyen élettárs/házastárs nem kellene. A gyerekem közelébe ne menjen egy ilyen ember.

Türelmes legyen, tisztelettel viselje el a más véleményeket (a gyerek mindig más), vegye komolyan a gyerekeket. Már-már azt mondom vegye felnőttszáma őket, de inkább úgy mondom, hogy vegye emberszámba őket. Legyen annyi rendszeres jövedelme vagy vagyona, hogy az első 3-4 évben a te munkád nélkül is tisztesen megéljetek.

Ezen kívül rajtad is áll, hogy mire vagy képes mennyi a kapacitásod. Ha folyton segíteni kell neked, akkor is ha te otthon vagy gyerekkel, az is szempont.

Arra az esetre, ha elválnátok, akkor figyeld hogy bánik az exeivel. Úgy fog veled is. Ez nőknél kritikus probléma, mert legtöbbetek nem szereti, ha a párotok jóban van az exeivel, viszont az a leghasznosabb tulajdonság akkor ha gyerekkel váltok. Ugyanúgy figyeld hány emberrel veszik össze, milyen az ilyen esetek utóélete. 45F