Lányok! Mesélnétek arról hogy naponta/hetente/havonta mennyi férfi szokott titeket ostromolni? Elvileg az átlagos lányokért is hatalmas harcok folynak.

Itt elég sokan, de szerintem az itteni férfiak mindenkivel próbálkoznak.

Személyesen mondjuk havonta egy kettő.

Azt tapasztaltam, hogy rengeteg nő panaszkodik, hogy az égvilágon senki sem érdeklődik, senki sem próbálkozik. Ugyanúgy rengeteg nő panaszkodik, hogy mennyien próbálkoznak nála. Nem igazán értettem a szitut, ezért kicsit jobban elbeszélgettem azokkal az ismerőseimmel, akiknél senki sem próbálkozik.

Párnál felhoztam olyan sztorikat, amiket meséltek, hogy élőben küldtek el srácokat vagy facebookon. Meglepődtek és jöttek a kifogások, hogy "ők nem számítanak", mert "nem néztek ki jól" és hasonló dolgok. Így legalább már értem, hogy az évi 1-2 próbálkozóról beszélő lányokat nem igazán lehet komolyan venni.

#16: Kevés srác szólít le élőben lányokat, mert nagy eséllyel visszautasítás lesz a vége. Sokszor még az egyszerű baráti ismerkedésre is az a reakció, hogy az illető biztos csak szexet akar. Ha pedig semmiféle jelzést nem küldesz, hogy nyitott vagy és ismerkednél, akkor főleg nem fog senki sem leszólítani élőben.

Az ilyen kerdesek utan mindig elkepzelem a gazellakat meg az oroszlanokat.

Ahol a gazellak a nok.

Pedig a valosag nem igy van szerintem , ha pl sokat dolgozol es az sem olyan hely , ahol ismerkedni lehetne , es ritkan is messz mar szorakozni.

Udv a felnottek kozt.:)

Regen konnyebb volt , mikor tobbet jartam el.

Online meg nem nagyon szeretek ismerkedni. Volt ra pelda es eleg is volt.

Évente 4-5 férfi szólít le random. Mivel lányos szakon vagyok, egyetemen nem ismerkednek velem annyira, diákmeló során szoktak kicsit gyakrabban, de nem nyomulnak, csak látom, hogy érdeklődnek irántam a számomra pozitív értelemben. Semmi harc meg ostromlás, itt elég kulturáltak szoktak lenni. A FB-m tartalma a többségnek láthatatlan a profilképem és a borítóképem kivételével, de még a semmitmondó arckép ellenére is havi 2-3 betalál, mivel aktív vagyok két nagyobb csoportban (egy futós meg egy utazós csopiban), onnan elég sokan keresnek fel, nem épp a szép módon. Pl sokan akarnak random velem edzeni, meg képet akarnak kérni, meg ilyen "gyere el velem Rómába egy hétvégére" kategóriás szarok... Annyira nevetséges. Mindegy. Mikor több látszódott belőlem FB-n, akkor mégtöbben voltak... Anno kipróbáltam a Tindert, onnan egy tucat ember kinyomozott meg match nélkül is csesztettek fb-n, az is elég röhejes volt, aztán a színvonaltalanság miatt azzal is leálltam, meg amúgy is komolyat kerestem és úgy vettem észre, hogy tényleg nem erre lett kitalálva az app...

Szóval igen, vannak páran, de a minőség kérdéses. Az ember lánya tud ismerkedni, ha akar, ha nem, ez tény. Viszont én jobban örülnék annak, ha csak akkor kellene ezzel "bajlódnom", mikor én akarom, mint a fiúk esetében. Ha csak akkor nyaggatnának idegen férfiak a hülyeségeikkel meg a sablonjaikkal, amikor én írok rájuk, és nem így kéretlenül minden marha berontana a privát szférámba. Az tök szimpi pl, ahogy a munkatársaim szokták csinálni, hogy beszélgetünk, nevetgélünk, aztán ha nyitott lennék rá, lenne több is, de nem szorítanak sarokba, el tudom dönteni, hogy barátként, munkatársként vagy másképp közeledek hozzájuk. A legtöbb esetben ez nincs így, szóval választhatsz, hogy vagy randira/ismerkedni mész egyből, vagy visszautasítasz valakit...

Nem tudom, ez mennyire számít népszerűnek, én nem tartom magam csúnya lánynak, de nem vagyok cicababa sem. Az viszont biztos, hogy ha feleennyien vagy ha kétszer ennyien is "ostromolnának", ha a megfelelő ember tenné a megfelelő módon, nyitott lennék rá, függetlenül a többiektől. Azért nem vagyok rá nyitott, mert vannak elvárásaim másokkal szemben úgy, mint magammal szemben is. Egyszerűen tudom, kire van szükségem az életembe, kivel éri meg foglalkozni és ki viszi csak az energiát. Tudom, kivel illek össze és ezek az emberek nem ilyenek általában. Szóval szerintem ha valaki egy lányhoz szeretne közeledni, ne azért ne tegye, mert jaj, a többi pasi is verseng... Nem, egy normális srác mellett az ilyenek labdába sem rúghatnak. Egy egyedi, figyelmes, kreatív ember, aki tényleges érdeklődést és tiszteletet mutat felém, mindig ki fog tűnni a legnagyobb tömegből is és én foglalkozni fogok vele akkor is, sőt, el is fogok vele menni randira idővel. Az, hogy van pár random pasas, aki körülugrál, csak a sablonokkal meg hasonló hülyeségekkel szemben tesz érzéketlenné. A magamfajtákat mindenhol kiszúrom és mindenhol imádom. Más kérdés, hogy mennyire kevés van belőlük... A legtöbb ember felületes, buta és unalmas, ez az igazság. És mellé egy bunkó tirpák is, de ez más kérdés.

Nem tudom milyen lányok lehetnek azok, akiket napi szinten ostromolnak a férfiak:D

Utcán életemben kétszer szólítottak le, és egyébként nem zárnám ki, hogy ugyanaz a srác volt pár év különbséggel:D

Egy olyan személy van a környezetemben, akiről tudom, hogy bejövök neki, és ha nem lenne párom, valamint vevő lennék a dologra, akkor nem lenne ellenére. Ő szokott "ostromolni", de inkább csak poén szintjén, ő sem gondolja igazán komolyan.

Facebookon eddig összesen négy alkalommal írtak rám ismerkedési szándékkal, ebből kétszer ugyanaz az egy személy, aki mellesleg házas és gyermeke van. Egyszer rám írt nyáron azzal a szöveggel, hogy szép vagyok és megismerne, majd miután közöltem vele, hogy párom van, békén is hagyott. Aztán ősszel ismét rám írt ugyanezzel a szöveggel, és hozzátette, hogy "soha nem szoktam ilyet csinálni":D Azt hittem leszakad a pofám. Hogy lehet valaki annyira suttyó, hogy feleség meg gyerek mellett facebookon próbálkozik random nőknél, ráadásul úgy, hogy még azt is elfelejti, hogy egyszer már bepróbálkozott?

Bulikba nem járok. Anno sem az egyetemen nem környékeztek meg és most a munkahelyemen sem.

Utolsó: egy szóval tudom elmesélni, milyen lányok azok: nyitottak. Tudod a nyitottság látszik az egész ember testtartását, arckifejezésén. Valószínű ez az oka.

Én is azok közt vagyok, akiket szoktak idegenek is akár megszólítani, megkeresni, és soha nincs kinn a mellem, a fenekem, még minibe sem járok, iszonyú szolidan sminkelek, minden vagyok csak cicababa nem. Sőt, képzeld, még jókislányos is vagyok, mert pár éve diplomáztam, és azóta szemüveget hordok, és így még többen érdeklődnek.

Naponta: nulla

Hetente: nulla

Havonta: nulla

Hiába vagyok átlagos, ha úgy élek, mintha nem is léteznék. Nincsenek barátaim, nem járok sehova a könyvtáron és a legszükségesebb helyeken kívül (koli, bolt, bank, posta stb). Nem ismerek senkit egyetemen, senkivel nem beszélgettem még soha, mert elég visszahúzódó vagyok és félek kezdeményezni. Nem hordok feltűn ruhákat, nem sminkelek, nincs kinn semmim, nincs a kinézetemben semmi, ami vonzaná a férfiak tekintetét. Néha rámkiabálnak az utcán büdös mocskos hajléktalanok, vagy magukat nagyon coolnak érző 14-15 éves kissrácok, de ezt nem igazán tudom komolyan venni.