Amikor ti a párotokkal az utcán sétáltok, szoktátok fogni egymás kezét vagy csak simán sétáltok egymás mellett?

Úgy vettem észre, hogy nagy egyet nem értés van ebben a témában: van, aki cikinek érzi a kézenfogós andalgást, úgy vannak vele, hogy ez is az intimitás része, ami a 4 fal közé tartozik. Nem tartozik az utca emberére, hogy ők egy párt alkotnak. Emiatt abszolút nem is érintkeznek egymással az utcán, még a csók is kizárt. A járókelők simán hihetik őket látva azt is, hogy csak haverok vagy kollégák.

Van a másik csoport, akik viszont fel merik vállalni, sőt, büszkék rá, hogy ők egy pár, legszívesebben világgá kürtölnék a dolgot. A kézenfogós séta alap, de a "derékátkarolós" andalgás is játszik, ha éppen olyan a hangulatuk. Ha rájuk jön a csókolózhatnék, akkor sem fogják vissza magukat. Képesek kizárni a külvilágot - ebben különböznek a fenti csoporttól.

Ti melyik csoportba tartoztok? Miért okoz gondot sok párnak, hogy felvállalják az utca embere előtt a szerelmüket, miért ilyen szemérmesek? (Ezzel arra akarok utalni, hogy a 2.-at tartom normálisnak, velük értek egyet.) Hogy vélekedtek erről a témáról, ill. nálatok ez hogy van?