Férfiak szájából gyakran hallani, hogy "nem értem a nőket". Most a hölgyeket kérdezném: van köztetek, aki a férfiakat nem érti?

Az egyik amit nem értek, az az amikor nem képesek mondani, hogy mi van. Vannak azok a pasik,- tisztelet a kivételnek-, akik randi vagy hosszas chatelés, akár ágypróba után eltűnnek. Nem hívják a lányt, ha írnak akkor is kevesebbszer, vagy egyáltalán nem. Egyszerűen mintha meg se történt volna. Velem is csinálták, engem ez nem hatott meg, mert nem terveztem soha a legelején már semminek, de a barátnőim folyamatos jelleggel kérdezgetik tőlem, ha ilyen helyzetbe kerülnek, hogy : miért nem hív? Miért nem keres?

Nem azért mondják, mert rájuk akarnak akaszkodni, meg rögtön esküvő, hanem, mert fogalmuk sincs mi van most, és elkezdenek kombinálni, velük van e a baj stb,. Tudom, hogy nehéz azt mondani, hogy felejtős vagy, de akkor legalább a csaj nem fog kattogni a dolgokon.

Kérlek fiúk, férfiak írjatok mindig a lánynak, még ha már rosszul is vagytok tőlük, mert különben nem tudják,hogy le kéne kopniuk, vagy most vége van e vagy nem. Sok sirámtól óvtok meg engem is :D

"Én nő létemre nem értem mások mit össze nem szenvednek"

Nekem pl fáj a hasam és semmilyen gyógyszer nem segít, de igazából még ez a legkisebb baj, ami jobban felidegesít, az az hogy egy hétig felváltva puffadok és megy a hasam. Minden hónapban egy hetet. Ráadásként kialvatlan is vagyok, mert ha nem akarok reggelre tócsában ébredni, akkor éjszaka fel kell kelnem cserélni, szóval egy hétig minden hajnal 3-kor szól az ébresztő.

Nem viselem könnyen, no.

Én bár nő vagyok, de a nőket sem értem, beleértve saját magamat is.

Talán nincs is mit meérteni, mert mire az ember levon bizonyos konzekvenciákat a tapasztalatai alapján, érkezik a következő meglepetés/kihívás ami természetesen mindig valami újdonság a változó életkor, élethelyzet, környezet miatt.

Nem könnyű egyikünknek sem.

Higgyétek el,nagyon empatikus vagyok,nem is értem melyik mondatomból sütött az empátia hiánya?

Azt írtam,hogy nem igazán tudom megérteni,soha nem mondtam senkinek olyat,hogy szedd össze magad.

Viszont amikor valaki 0/24-ben a fájdalmáról beszél,az egy kicsit megviseli az idegeimet,ilyenkor le tudnám csapni az illetőt.

Bocs,ha emberből vagyok.

De mondok valamit,volt hogy napokig fájt a fogam és mivel rettegek a fogorvosoktól így advilon éltem,de nem asztattam, senkit sem a fájdalmammal,mert tudom azt,hogy másnak is van elég problémája nélkül is.

Nem nehezebb megérteni szerintem. Esetleg annyiban, hogy más nem másképp szocializálódott tagja.

Vulgáris lesz, amit mondok, de úgy én sem tudnék megérteni embereket, hogy miközben beszél, magamra figyelek és arra, mi lesz köztünk. A férfiak olykor még udvariasan és illendően is elfelejtenek viselkedni, ha megkívánnak egy nőt, tisztelet a kivételnek.

Van, amikor nem értem a férfiakat, sőt, van, amikor a nőket sem, vagy a saját múltbéli döntéseimet. Ez így természetes, ha az ember valakire vagy önmagára nem fordít kellő figyelmet, esélyes, hogy nem fogja megérteni. Teljesen, 100%-osan megérteni és kiismerni nem lehet senkit, deba lényegi dolgokat igenis fel lehet térképezni bárkinél. Csak ahhoz ott kell lenni és az adott személlyel kommunikálni, elég türelmesen.

Amennyire én tapasztaltam, az önismereti munka mások megismerésénél kulcsfontosságú. Amíg valaki nem tudja magáról, hogy az adott emberre az adott interakció során miért reagál úgy, addig nem fogja tudni szerintem megérteni az adott embert sem. Elvégre is, a kommunikáció általában reakciók és viszontreakciók sorozata.

Nem szeretnék okoskodni, csak kicsit más nézőpontból, más igényekkel megközelíteni ezt a témát. És lebeszélni mindenkit arról, hogy egy férfit úgy akarjon megérteni, hogy "a férfiakat" akarja megérteni.

Nő vagyok, néha magunkat sem értjük, szóval ez nem csak ennyire fekete vagy fehér.

Nem lehet általánosítani, szituáció és esetleg empátia függő dolog ez is.