Ma már nem jellemző a nőkre hogy a fura nagyon intelligens férfiakat megszeretik mint ahogy Stephen Hawkingot a felesége megszerette?

Szerintem alapból nem rohangál túl sok Stephen Hawking szintű fura, intelligens férfi a világban, hogy erről statisztikai adatot lehessen gyűjteni.

Egy másik dolog pedig, hogy az a férfi konkrétan hogyan érezné magát. Mert a legtöbb nagyon intelligens ember másban is fura. Felfogják, hogy a párjuk aki szereti őket intelligencia szintjén közelebb áll egy csimpánzhoz mint hozzá így pedig nem tudni, hogy ők mit gondolnak a másikról.

Filmekből meg alapból felesleges kiindulni.

[link]

Kicsit más volt, mikor megismerkedtek, miután pedig beleszeretett, nyilván kitartott mellette azoknak a dolgoknak (a betegségének) ellenére, amikről nem ő tehetett. Számomra így kép alapján pont olyan férfinek tűnik, akinek ha egy olyan esze és stílusa lenne, ami miatt fel tudok rá én is nézni, akkor minden további nélkül boldog lennék vele. :) A baj azzal van, hogy akiket ismerek és hasonló külsejűek, jobban foglalkoznak a külsejükkel, mint amennyire én tenném velük és folyamatosan azt a fölösleges időpazarló nyávogást, feszélyezettséget és szerencsétlenkedést kell figyelnem, már elnézést...:( Ebben így nincs semmi jó. Viszont önmagában a külsejével nincs bajom, simán el tudnék fogadni egy ilyen férfit, ha mellé olyan belsőre.

Imádom az intelligens férfiakat, el sem tudnám képzelni, hogy olyannal éljek, aki nem az... Viszont az intelligencia csak egy adat. Kell, hogy kiváltson belőlem vonzalmat, legyen benne valami sármos, de őszinte kedvesség... (meg még egy csomó más belső apróság:P) azzal sok dolgot tud kompenzálni. Nem minden okos ember tiszteletreméltó és nem minden intelligens kellemes társ, társaság... Ha a gondolkodása megfog és mellé aranyos is, akkor oké. Ha újat mutatni nem tud a gondolkodásával, vagy csak fáraszt és mellé egy savanú citrom, mit a legtöbb ilyen kaliberű férfi (mert minden marhasággal foglalkoznak általában az igazán fontos és értelmes dolgok helyett, többek között az alfákkal, mások véleményével és a többi gyermekded tahósággal), ki van zárva, hogy egy percet is töltsek mellette a szükségesnél tovább, főleg az, hogy összejöjjek vele.

Vannak ilyenek, de valljuk be, nem mászkál köztünk sok olyan férfi, aki olyan intelligens, hogy esélye van megfejteni a világegyetem titkait.

Bár nem a legjobb példa a rossz külső mögött megbúvó értékekre a Hawking házasságot példaként hozni, hiszen szegény Jane Hawking alaposan melléfogott emberileg Stephennel. És nem, most nem Stephen betegségére és leépülésére célzok...

#8 Stephen végtelenül makacs ember hírében áll, amiről az ismerősei/gyerekei szoktak mesélni egy-egy interjúban, ami nem a legjobb tulajdonság egy házasságban, pláne egy olyan különlegesben, mint ami Jane és Stephen házassága. Jane egy egyetemet végzett, rendkívül intelligens nő, de a házasságukban már Stephen betegségének komolyra fordulása előtt is nyilvánvaló volt, hogy az ő élete innentől az lesz, hogy otthonról támogatja a férjét. Aztán ugye Stephen megbetegedett, ami nyilván komoly csapás, de nem kellett volna olyan embert próbálónak lennie a családja számára, ha Stephen beleegyezett volna, hogy fogadjanak mellé egy ápolót, aki segít neki a mindennapjaiban, mert semmilyen tekintetben nem tudta ellátni magát. De sokáig (ha jól tudom évekig) nem engedte, hogy segítséget hívjanak, pedig akkoriban már híressé vált az idő rövid története könyvével, szóval megengedhették volna maguknak anyagilag, de így minden munka a feleségre zúdult.

Mint mondtam, a betegség szörnyű csapás volt, de a makacsság volt az, ami igazán megnehezítette mindenki helyzetét.