24 éves lányként Egyedül, miért?

Igaz ami igaz: tanulj meg örülni az egyedüllétnek és ne nevezd magánynak nevezni. Ez is hozzátartozik az élethez, mindenkinek jelen van az életében.

Csak van aki kihozza belőle a maximumot, tanul, dolgozik, fejleszti magát, olvas, új hobbi és csak sorolhatnám, amire nem feltétlenül lenne idő, ha kapcsolatban lennék. Ezzel nem azt szeretném alátámasztani, hogy jobb az egyedüllét, de úgymond "felkészülni" egy kapcsolatra érzelmileg és testileg, valamilyen formában kell az egyedüllét.

Inkább sajnáltatod magad, negatív érzésekkel táplálod magad, vagy pozitívan állsz hozzá. Mindenkinek eljön az ideje, 24 éves lányként még nem késtél el semmiről szerintem.

Vannak ilyen időszakok, nekem már bő 1,5 éve nem sikerült olyan embert megismerni, akivel el tudnám képzelni. Ha azt mondanám nem zavar még egy picit sem, akkor hazudnék, de elviselem és jól érzem magam a bőrömben, belevágtam néhány olyan tevékenységbe, amit korábban nem is gondoltam volna magamról: sport, tánc.

Mert a Mr. Tökéletest várod, aki sohasem fog megérkezni.

Vagy beéred egyszerű földi halandóval, vagy boldog öregkorod lesz Cirmivel és Nyávival. Your choice.

A #21 válaszadó meg helyből kapta a mínuszt.

Nem kéne mindenkit a friendzónádba csuknod

nem a bulikirály menőjenőkre kéne ácsingóznod.

Persze maradhatsz egyedül is ekkora önérzettel, akkor meg úgy jársz, amit az utolsó válaszadó is írt.

"Ne foglalkozz az idióta válaszadokkal! A csalódottság beszél belőlük. Mostanában ez megy itt. Ahogy olvasgatom. :D Mert szerintük az a nő akinek nincs párja, csak ronda vagy bolond lehet.... Megkeseredett 30-as pasik.... "

De jóóóóóóó hogy te így önhatalmúan megszabod, kinek a válaszával foglalkozzon a kérdező!

Téged kiskorúsítani kéne, mert olyan szinten gyagyás vagy, hogy veszélyes vagy magadra & a többi emberre.

Tőlem is kaptad a mínuszt.