30 as férfiak, nők, akiknek se párjuk és kevés barátjuk van. Ti ne vagytok néha, vagy többet depressziósak emiatt? Engem nagyon megvisel a dolog, hogy férfiként 2 éve nincs párom és nem jön össze új párkapcsolat azóta.

#11 nahát, egy normális hozzáállású férfi...:) Ilyen is van még? :D

Harmincas nő vagyok, társas magányban élek. Igen, nagyon hiányzik egy megfelelő társ.

Évek óta nincsen barátnőm.Eléggé meg visel,de nem lehet tenni semmit ha béna vok az ismerkedésben.Már élni is utálok.28f

nehéz, de nem lehetetlen, én majdnem egy évig voltam egyedül most legutóbb. gyászoltam az exemet. depis voltam nyáron nagyon+ egészségügyi bajok is jelentkeztek. ki lehet lábalni mindenből, eldöntöttem, hogy lesz normális munkám és fizetésem és pasim is még idén és nem f-os lesz ez az év ,hanem igenis kva jó lesz. melót találtam, pasit is, bár még kezdeti szakaszban van mindkettő, de akkor is bejött! aki ilyen szituban van, előbb saját magát kell helyre raknia, eldönteni merre akar tovább menni. még segíthet ha van vkinek hobbija, vagy háziállata, nekem a kutyám sokat segített. barátokra egyre kevésbé tudok támaszkodni, mindenki a saját kis életével van elfoglalva. próbálok új emberekkel ismerkedni, fejlesztem a tudásomat, angolozok, gyűjtöm az erőt és a tapasztalatokat a saját vállalkozásom elindításához.

30-as nő vagyok. Nincs párom, kevés barátom van, de nem vagyok depressziós emiatt, mert tudom az okát. Van egy gyerekem, dolgozom, kevés a segítségem, nemigen tudom a kapcsolatot ápolni a barátaimmal, vagy elmenni szórakozni, ismerkedni. Nem görcsölök ezen, most ez az időszak van. A társkeresőket még nem próbáltam, egyelőre nem is vágyom rá. Volt olyan időszak, amikor bántott engem is, hogy nincs párom, de mostanra valahogy már túlléptem rajta. Ezzel nem azt mondom, hogy ha úgy alakulna, nem mennék bele párkapcsolatba, de nem keresem mindenáron a lehetőséget.