Hogy felejtsem el, amit belém neveltek, hogy akinek nincs diplomája az szegény és buta? N

Nő vagy? Azt hittem, főleg csak férfiaknál jön elő ez a kisebbrendűségi komplexus a beléjük sulykolt társadalmi elvárások ("A férfi legyen erős, tartsa el a családját, dolgozzon látástól vakulásig!") miatt.

Alapból az önbizalmaddal lehet probléma, és ennek csak egy megnyilvánulási formája a diplomahiány miatti feszengés és szorongás. Kérhetnéd egy pszichológus segítségét, hogy segítsen felderíteni, miért áll ilyen ingatag lábakon az önértékelésed.

(Egyébként akkor is zavar a diploma hiánya, amikor nem diplomás emberekkel randizol/ismerkedsz?)

Úgy, hogy sokszor az sem gazdag és értelmes, akinek van. Tudnék sorolni így ismerősi körből...

Egyébként nálam is hasonló a helyzet. Nem tudtuk megengedni magunknak, hogy lediplomàzzak, így munka mellett szülői segítség nélkül csinàlom, persze idáig el kellett jutni, nem tudtam 18 évesen kezdeni.

Én is több nyelven (5 fe1sőfok, 1 alap-most kezdtem) beszélek, nem vagyok kevèsbè művelt (buta meg tènyleg nem), mint egyes diplomàsok, de sajnos bennem is meg volt sokàig, hogy akinek nincs, az nem lehet olyan sikeres.

Persze lèpten-nyomon bebizonyosodik az ellenkezője, de èn màr csak szeretnèk egyet (a munkàhoz, amit vègezni szeretnèk, kell), így most csinálom.

Szerezz diplomát és nem leszel lenézve. Majd talán akkor lesz jogod megszólni egy tanárt, aki lehet kevesebbet keres nálad(bár gondolom csak kamuzol így anonimban), de legalább becsülendő munkát végez és elég szomorú, hogy ebben az elcseszett országban ennyire nem honorálják.

Amúgy meg a diploma nyilván nem jelenti egyből azt, hogy valakinek jól fizető munkája is lesz. De elég nagy plusz lehet és én emberileg is jobban becsülöm a képzettebbeket, pont az ilyeneket vetem meg, mint te, aki csak megszólni tudja őket, de tanulni lusta lenne.

Én meg pont ellentétes irányba megyek.

Szépen végigjártam az iskolákat, van főiskolai diplomám is.

Sajnos a tanult szakmában nem tudtam elhelyezkedni, de végül lett egy kényelmes, nem túl stresszes, de ahhoz képest jól fizető irodai állásom, amit már több mint 10 éve csinálok.

Ennek ellenére most kezdtem bele egy okj-s képzésbe, kétkezi szakmunkát tanulok.

Mert végre alkotni akarok, azt csinálni amit valójában szeretek, nem nyomorult gombokat nyomkodni életem végéig.

és igazából lesz...om hogy mit gondolnak rólam ha pl. melóból jövök, és épp melós ruhában flangálok a városban.

Büszke vagyok rá hogy én megfogom a fizikai munkát, miközben az emberek 90%-a menekül előle.

Az életben pont nem az számít hogy milyen papírokat szereztél be. Hanem hogy mit szeretsz csinálni, és teszel-e azért hogy az lehessen a munkád amit szeretsz.

Legyen az hidegburkoló, kőműves, HR, pénzügy, kertész, pilóta, targoncás, bármi.